Nem mindig mással történik
Tudták, hogy ezen a héten /január 21-27/ volt a Méhnyakrák Megelőzési hét? Én sem.
Tudták, hogy a méhnyakrák megelőzhető? Nekem az információ ismerős volt, hogy a rendszeres szűrővizsgálat segít időben felismerni az elváltozást, s így sokkal jobb eséllyel kezdődhet meg az esetleges kezelés.
S azt tudták, hogy a szűrővizsgálat ingyenes? Sokakhoz hasonlóan, magánrendelésre járok évente egyszer, de meglepődve és megelégedve konstatáltam az információt, hogy a szűrés térítésmentesen elérhető minden nő számára a lakóhelyén, körzeti ellátásban is.
S azt tudták, hogy a HPV oltást fiúk, férfiak is megkaphatják? Nos, erről nekem fogalmam sem volt.
Őszintén szólva, sokszor úgy tűnik, mint egy unalomig ismételt mantra a sok szlogen, „reklám”, társadalmi célú felhívás: „Menj el szűrésre! Vedd észre időben! Adj esélyt a megelőzésnek!” Mégis: a tapasztalat az – akár a saját mikrokörnyezetemben is -, hogy nem, nem megyünk el, nem adunk esélyt, nem a megelőzésre fókuszálunk. Valószínűleg ilyen fokú szemléletváltáshoz – betegségek, krónikus állapotok kezelése helyett időben történő életmódváltás és megelőzés – még további tudatos és öngondoskodásra nevelt generációknak kell felnőnie.
Ugyanakkor úgy érzem, hogy az éves nőgyógyászati szűrést övező nagyfokú elutasításnak vagy elhanyagolásnak valami sokkal mélyebb oka van. És sokkal több köze van a félelmekhez, a tabukhoz, a meg nem ismert-fel nem vállalt nőiességhez, női öntudathoz. Létezik egy erős félelem és szégyenérzet, szorongás, hárítás, akár elszenvedett abúzus, rossz élmény, netalán erőszak miatt. Ugyanakkor látszólag minden ok nélkül is bármit kitalálunk, miért nem most, miért fontosabb más, miért nincs rá idő, pénz, lehetőség. A legtöbb nő tudja, hogy kell szűrésre járni, kéne, de nem teszi. A fiatalok sem. A statisztikák szerint az érintett nőknek kevesebb, mint a fele vesz részt az előírt éves szűrővizsgálaton.
Miért gondoljuk – mint nagyjából minden betegség kapcsán -, hogy velünk ez nem történhet meg? Miért könnyebb úgy tenni, mintha a méhnyakrák vagy a mellrák egy büntetés lenne, ami csak másokat érint? Mittelholcz Dóra elképesztő erejű könyve – Tündérmese kis szépséghibával, egy méhnyakrákos nő négy éve – pont erről szól. Őt is, mint sok nőt, váratlanul érte a HPV fertőzés okozta diagnózis alig harmincévesen. Aki elolvassa a fiatal nő küzdelmét, megismeri a betegség stációit, a komplikációkat, következményeket… talán másképp fogja holnaptól gondolni. Dóra könyve éppen csak nem posztomusz jelent meg, a szerző a megjelenés után néhány héttel halt meg.
A méhnyakrák kialakulásáért egy vírusfertőzés tehető felelőssé: rövid nevén HPV (Humán Papilloma Vírus). Ezzel a vírussal szinte mindenki találkozik élete során: ötből négy ember fertőződik meg valamelyik fajtával életében legalább egyszer. A nők 80%-a átesik a fertőzésen, monogám kapcsolatban is. Jó esetben az immunrendszer anélkül szabadítja meg a szervezetet a vírusoktól, hogy az illető egyáltalán tudomást szerezne róla, hogy fertőzött volt.
Fontos megérteni, hogy a pozitív HPV eredmény nem azt jelenti, hogy a méhnyakrák jelen van a szervezetben! Azt jelenti, hogy a méhnyakrák kialakulásának kockázata nagyobb. A HPV fertőzés tehát nem stigma, nem jelöl vagy mond el rólunk valami „kellemetlent”, sokkal inkább kockázati tényezőként hívja fel a figyelmet a veszélyeztetettségre.
Ráadásul a gyermeket vállaló, gyermeket akaró nők szempontjából is kötelességünk felhívni a figyelmet a HPV fertőzés jelentőségére. A Babagenetika mozgalom fő célkitűzése a magzati szűrésekről való objektív tájékoztatás, s ezen szűrések elérhetővé tétele a szélesebb értelemben vett társadalom, azaz minden nő számára, de emellett minden olyan kérdés, kezdeményezés és téma mellé odaállnak, amely a várandósság, szülés-születés felelős és körültekintő vállalását segítik elő. Ezért fontos számukra is hangsúlyozni a szűrés és a megelőzés jelentőségét, hiszen fontos, hogy egy nőről ne a várandósság hónapjai alatt derüljön ki, hogy HPV-fertőzött:
Bár a HPV jelenléte önmagában nem befolyásolja a gyermekvárást, azonban ha a vírus által okozott rákmegelőző állapot műtéti kezelést igényel, az növelheti a vetélés és a koraszülés kockázatát, illetve megváltozhat a méhnyák termelődése, ami a későbbiekben hatással lehet a magzat fejlődésére. Természetes úton történő szülésnél a baba is megfertőződhet a vírussal.
A HPV vírus okozta fertőzés ellen létezik védőoltás, amelyet 2014 szeptemberétől már térítésmentesen kapnak meg azok a hetedik osztályos lányok, akiknek szülője ezt igényli (a program eredményeképpen 80%-os az átoltottság, ez igen megnyugtató adat.) Felnőttek számára 24-35.000.- Ft térítés mellett vehető igénybe az oltóközpontokban.
Ugyanakkor, mivel HPV fertőzés nemcsak méhnyakrákot, hanem női és férfi nemi szerveket érintő, valamint végbélnyílás körüli, szájüregi-, garat és gégerákot is okozhat, ezért javasolják 12-65 év között a fiúknak, férfiaknak is a HPV oltás beadását. Az ő oltottságuk indirekten természetesen a nők védelmét is szolgálja.
Mint minden oltás körül, természetesen itt is fellángoltak az indulatok, ütköztek az érvek, információk arról, vajon a gyógyszeripar lobbija működteti, tartja-e életben az oltás szükségességének elméletét. Hogy melyik oldalnak hisz valaki, és él-e a védőoltás lehetőségével: saját maga dönti el.
Mint ahogy azt is, hogy nőként jár-e évente szűrővizsgálatokra. De a döntése hatással van, hatással lesz nem csak a saját, hanem a családtagjai, s a körülötte élők életére is.
„Egy valódi, hús-vér ember vallomása az élet olyan kérdéseiről, amikről nem szoktunk beszélni. Szükségletekről, szexről, szenvedésről és vidám pillanatokról, feladásról és talpra állásról. Arról, hogyan lehet akár két sztómával is teljes életet élni, hogy miért fontos a testünk ismerete és az önvizsgálat, vagy hogy mivel segítheti és mivel nehezítheti a környezet egy rákos beteg életét.” – szól a kiadói ajánló Mittelholcz Dóra említett könyvéhez. A fiatal nő halála után a google leggyakrabban azt a kifejezést adta ki, hogy „Ismerd meg önmagad, és békében távozhatsz.”
Az önmagukkal való békében való létezésnek szerintem alapfeltétele a tudat, hogy megtettünk mindent magunkért, az egészségünkért, megértettük, hogy mienk a felelősség.
Magyarországon évente csaknem 1200 nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot, és 4-500 (!) nő veszíti életét a betegség miatt. Tudták?
Felhasznált oldalak:
https://vs.hu/magazin/osszes/teged-sem-kepzeltelek-soha-a-labam-koze-1009
