Szülés közben nem harcolnia kéne a nőnek

Kialakult bennünk az képzet, hogy a szülés természetéből fakadóan veszélyes, a kórházi kultúra része, és az orvosok jelenléte elengedhetetlen. Holott a statisztikák azt mutatják, hogy sokan választják az intézményen kívüli szülést. A nemzetközi átlaghoz hasonlóan nagyon jó eredményekkel működnek a hazai bábapraxisok. Miért jó otthon szülni? Miért alakult ki az a képzetünk, hogy a szülés természetéből fakadóan veszélyes és az orvosi kultúrához tartozik? Miért fontos hogy bizalmat adó környezetben szüljünk? A Születés hete kapcsán Ördögh Csilla pszichológus, perinatális szaktanácsadóval beszélgettünk a vajúdás pszichológiai aspektusairól és természetes ívéről, aranyóráról, traumatikus szülésről, feldolgozásról. Tablieh Diána interjúja.

Miért félnek a nők otthon szülni?

Nem mindenki fél, bár még nem annyira népszerű az otthonszülés, mint mondjuk a skandináv országokban. Itthon van egy medikalizált szemlélete a szülészetnek, amit még nem nőttünk ki, bár már vannak ilyen irányok. Nagyon kevés nő láthat szülést, kevés nő kerülhet közel szüléshez azelőtt, hogy a saját babáját szülné meg. A magabiztosságot az adja, amit ismerünk. Ha nem ismeri, hogy mit jelent megszülni egy kisbabát, és az nem egy természetes folyamat számára, hanem ismeretlen és távoli – attól még vágyhat arra, hogy természetes legyen -, de még inkább hagyatkozik a szakember szavára és tudására.

Pedig a mutatók azt mutatják, hogy hazánkban is rengetegen választják az otthonszülést, és nagyok jók a statisztikai eredmények.

Igen és igazából lehetne ez a szám akár még nagyobb, hiszen ahol mindenki egészséges és minden rendben zajlik, ott simán lehet az otthonszülést választani, mint opciót. Sokan az ismeretlentől való félelem miatt nem kerülnek közel hozzá.

Ördögh Csilla pszichológus

Kialakult bennünk az képzet, hogy a szülés természetéből fakadóan veszélyes, a kórházi kultúra része, és az orvosok jelenléte elengedhetetlen. Mi ennek az oka?

Ez nagyon nem jó nézőpont. Annak lehet a hozománya, hogy amikor bekerült a szülés a kórházba, akkor még kevésbé voltak ismertek a szülés pszichológiai vonatkozásai, a vajúdás folyamatának a pszichés összefüggései. Gondolok itt a 3F, a Félelem, Fájdalom, Feszültség kérdéskörére. Ha az anya magára van hagyva szülés közben, vagy úgy beszélnek vele, ahogy az nem esik jól neki, vagy sürgetik, az félelmet kelt benne. A félelemérzet feszültséget kelt a testében, ezért a vajúdás folyamata is még több fájdalommal jár. Míg ennek az ellentétes oldala, hogy ha biztonságban érzi magát, úgy kommunikálnak vele, hogy az jól esik, akkor a vajúdás is tud szépen menni. A méh izomzatának, a záróizmoknak a törvénye, hogy ha a kontrakciók között pihenni tud, és nem befeszül, ami a fájdalomhoz vezet, akkor regenerálódik. Ekkor termelődik az oxitocin az agyában, amivel együtt fájdalomcsillapító hormonok termelődnek, ami elönti a testét. Tehát pihen is, fájdalomcsillapító hormonokat is kap, regenerálódik, így lesz hatékony a következő kontrakció. Ennek a feltétele az, hogy ne a félelem és ne a stressz kapcsoljon be benne, hanem a bizalom és a biztonságérzet feltételei legyenek körülötte. Ez az, amiért az otthonszülésben ilyen jók az eredmények. Adott a bizalmat adó környezet és olyan emberek vannak jelen, akiknek a jelenléte jól esik a szülő nőnek.

Milyen hatással vannak a vajúdás folyamatára a különféle orvosi beavatkozások?

A külső beavatkozások egyrészt ha nem jó időben történnek, akkor fölborítják a szülés természetes hormonális ívét, melynek a végén az eufória várja a nőt. Viszont ha időszerű, akkor jó dolog, ezért mindig egy nagyon fura határkérdés. A szemléletén is múlik a segítő szakembernek, hogy mikor tart szükségesnek egy-egy beavatkozást. Úgy tűnik, hogy amikor egy olyan beavatkozásra kerül sor, ami indokolt, az nem von el a szüléssel való megelégedettségből. Nagyon fontos faktora a megelégedettségnek, amire talán nem gondolunk: hogy mi történik a születés után. Az, hogy az anya és a baba valóban együtt tölti-e az időt. Nem csak az aranyórákat, hanem a következő napokat is, amit a kórházban töltenek. Ez egy nagyon érzékeny időszak, és mind az anya, mind a baba hormonrendszerében nagyon komoly reakciók jönnek létre.

Gyakori hogy a kórházakban az újszülött osztályokon egész éjszakára elviszik a babákat az anyukától, és van, ahol csak 3 óránként viszik be hozzá az etetésekre. Vannak anyukák, akik leadják csecsemős nővéreknek a babájukat, mert nyugodtan akarnak pihenni, legalább éjszaka.

Nyilván, ha együtt vannak az jótékony hatású, mert a boldogság és kötődés hormonok dominálnak, ellenben ha nincsenek együtt, akkor a stresszhormonok dominálnak. Ebben nem biztos, hogy tudatosak. Egy gyermekét éppen megszült nő, aki szakemberekkel van körülvéve, abban bízik, hogy jót akarnak neki. Nem gondolom, hogy itt harcolnia kéne az anyának. Se szülés közben, se szülés után. Annak kéne természetesnek lennie, hogy szülés után együtt vannak és összetartoznak. Sajnos vannak kórházak, ahol az az alap, hogy elviszik az újszülött babákat. A pszichológia oldaláról viszont látjuk, hogy az történik a babával és az anyával, hogy nem egymásra hangolódnak ilyenkor. Valószínű, hogy az az anyuka, aki így dönt, nem ismeri ezt a hormonális hátteret, mert nem informálták

 

Mi okozhat traumát, szülés utáni depressziót?

Veszélyeztettek a császárral szült anyukák, és ahol úgy fejeződik be a szülés, hogy fogót, vagy vákuumot használnak. Ezekben az esetekben is szétválik az, hogy hogyan bánnak a műtét közen az anyával, a babával. A gyengéd császármetszésnél együtt lehet az anya és a baba a műtét után közvetlenül, és komoly team munkával lehetővé teszik a műtőben a bőrkontaktust, hogy érezze baba és anya egymás illatát. Ha utána is biztosítva van az együttlét, az egészen más következményekkel jár, mint ahol nem lehetnek együtt, ahol nem ilyen szellemben kommunikáltak az anyával és a babával.

A szüléssel kapcsolatos megelégedettség egyik faktora a szülő nő kompetencia érzete, hogy mennyire érezte magát kompetensnek a saját szülésében. Ez az, ami sérülhet, amikor a császármetszésre kerül a sor. Más az, akinél tervezett császármetszése van, mert akkor eleve úgy huzalozza magát. Akár valódi, organikus indokkal, akár „divatból császármetszést rendelek” típusú dologról  van szó, másként készül mentálisan az ember. Semmiképp nem az az előnyös, hogyha császármetszésre készül akkor is, ha van lehetősége természetes úton megszülni a babáját, mert az ilyen hátrányokkal jár.

Szomorú, de egy negatív szülésélmény után sok anyuka megfogadja, hogy soha többé nem akar szülni.

Ez tényleg egy nagyon fontos dolog, mert gyakran azért marad el a testvér, mert nagyon rossz volt a szülés. Kutatási eredményekben is nagyon fontosnak bizonyult a nők számára abban a kérdésben, hogy akarnak e még babát az, hogy hogyan élték meg a szülést, és hogyan bántak velük a szülésük alatt.

Hogyan lehet felépülni egy traumából, mit kezdjünk egy rossz szülésélménnyel?

Bármiből fel lehet épülni, bármit föl lehet dolgozni a megfelelő segítség mellett. Ahhoz nyilván ezzel a témával foglalkozni kell, hogy ebből valaki gyógyulni tudjon. Rá kell szentelni az időt, energiát, az érzelmeket, hogy ez mozogni tudjon. El is lehet zárni az ilyen élményeket, de attól még ott maradnak és hatnak ránk. Ez ilyen megdolgozás azt jelenti, hagyom az érzelmeimet, hogy jöjjenek és ezt egy egyre kontrolláltabb formában kezelni. Először fel kell ismerni, hogy itt vannak, hagyni, hogy jöjjenek. Személetváltást tud hozni, ha felismerünk összefüggéseket, és szépen lassan az egész történet át tud lényegülni valami mássá, akár megküzdésig el tud jutni. Nagyon sok pszichológiai módszer van, amivel ezt el lehet érni. Mindenkinek más szimpatikus, ami nála működik, ami használ. Nehéz, de sokkal érdemesebb kontrolláltan, segítő mellett újra átélni, mintsem ha ki vagyok téve annak , hogy bármikor óhatatlanul rám törjön ez a téma, ezek az érzések. Ez elől elbújni nem lehet.

Mi adhat kapaszkodót a szülés előtt álló nőnek, akinek dilemma, hogy hol szüljön?

Azt mondanám, ahhoz hogy mindenki informált döntést tudjon hozni, az kell, hogy legyen lehetősége érdeklődni és tapasztalni. Ahhoz, hogy azt tudja választani, amit megérez a zsigereiben, hogy ez az a hely, ami nekem jó. Nagyon-nagyon  ajánlom, hogy minél előbb nézze meg a kórházat ahol szülne, és ismerkedjen a környezettel. Akár az otthonszülésnek a lehetőségét veszi fontolóra, keresse fel valamelyik bábapraxist, akik segítik ebben az ismerkedésben. Ennek arról kell szólnia, hogy ki hol érzi azt: ez az a hely, ahol biztonságban tudja érezni magát. Ez a legfontosabb.

 

Oszd meg, ha hasznosnak találtad a cikket!
Megosztom Facebook-on
Megosztom Twitter-en
Megosztom Linkdin-en
Elküldöm emailben

FEMCAFE INSPIRÁLÓ NŐK JELÖLÉS
A „LEGINSPIRÁLÓBB CIVIL TELJESÍTMÉNY”

Voksoljatok AnnáraTi is itt: FEMCAFE SZAVAZÁS