Terhességmegszakítás kérdésköréhez kapcsolódó fogalmak és egészségügyi jogi szabályozás

[et_pb_section fb_built=”1″ admin_label=”section” _builder_version=”3.22.3″][et_pb_row admin_label=”row” _builder_version=”3.22.3″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”4_4″ _builder_version=”3.0.47″][et_pb_text admin_label=”Text” _builder_version=”3.22.4″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”] 

A TELJES ANYAG LETÖLTHETŐ INNEN PDF FORMÁTUMBAN:

Terhességmegszakítás kérdésköréhez kapcsolódó fogalmak és egészségügyi jogi szabályozás

 

A Babagenetika Egyesület a magzati szűrővizsgálatok alanyi jogon való hozzáférhetőségéért, és az azokkal kapcsolatos teljeskörű, objektív tájékoztatásért küzd. A szervezet 4 éve jött létre, amikor az alapító – Sevcsik M. Anna – 13. heti  várandósságánál kiderült, hogy a magzatnak élettel összeegyezhetetlen betegsége van, s Anna párjával kényszerűen úgy döntött, hogy elengedik a babát. A szűrővizsgálat eredményéről való értesülés után szinte azonnal sor került a műtétre, amely komoly érzelmi megrázkódtatást jelentett a szülőknek, egyúttal fontos tapasztalatokat is erről a különlegesen nehéz élethelyzetről. Ezen benyomások mentén szerveződött a Babagenetika Egyesület. A szervezet működése az alapvető célt szem elöl nem tévesztve egyre szélesebb körben öleli fel a témával kapcsolatos kérdéseket, problémákat és ösztönzi azok megoldását. Egyike ezeknek a kérdéseknek a jog területe: mihez van joga a kórházba készülő nőnek, a vajúdó nőnek, a magzatától elköszönni kénytelen szülőnek? Szakértővel jártuk körbe a témát. Átfogó, általános tájékoztatónk itt olvasható:

Az abortusz vetélést jelent, ami lehet spontán vagy művi. Ennek ellenére a gyakorlatban a kifejezést a művi terhesség megszakításra használják.


I. A TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁS LEHETSÉGES OKAI, A VÁRANDÓSSÁG ELŐREHALADOTTSÁGA SZERINTI.

I. 1. Magyarországon négy okból lehet művi terhességmegszakíttatást végeztetni a várandósság 12. hetéig (így érvényesül a magzati élet védelme is az anya önrendelkezési jogának biztosítása mellett):

– ha az anya egészségét súlyosan veszélyezteti az állapotosság
– ha a magzatnál valószínűsíthetően súlyos károsodás, fogyatékosság, rendellenesség áll fenn
– ha a terhesség bűncselekmény (pl. erőszak) következménye
– ha az anya súlyos válsághelyzetben van

Az utolsó a legszubjektívebb kategória, a jog szerinti értelmezésben súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz az édesanyának. Ez pedig egyéni megítélés alá esik, nem létezik objektív mérce ebben a tekintetben, mindig önálló mérlegelés tárgyát képezi, hogy kinek mi jelent társadalmi ellehetetlenülést vagy lelki megrendülést.

I.2. A terhesség annak 18. hetéig akkor szakítható meg (a fentebb részletezett négy ok bármelyikének
fennállása esetén), ha a nő

– korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, tehát kiskorú, illetve cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll
– terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban; vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége a 12. hetet. Ilyen eset fordulhat elő, ha az orvos nem ismeri fel időben a terhesség fennállását, illetve ha valamilyen szükséges vizsgálatot későbbre tűznek ki (illetve maga az abortuszhoz szükséges eljárás húzódik túl a 12. héten)

I.3. Mesterséges terhességmegszakítás kérhető a várandósság 20. – diagnosztikai eljárás elhúzódása esetén a 24. – hetéig, ha a magzati – vizsgálatokkal igazolt, bizonyított – teratológiai, genetikai ártalom eléri az 50%-ot.

I.4. A 24. terhességi hetet követően csak abban az esetben szakítható meg a várandósság, ha az anya életét veszélyezteti (erre hivatkozással bármikor), vagy a magzatnál a születés utáni élettel összeegyezhetetlen rendellenesség áll fenn.

II. AZ APA SZEMÉLYE – a döntésben és a támogató személy tényleges jelenléte a kórházban

Jelen cikkben az erkölcsi szempontok mérlegelésétől eltekintünk, kizárólag a jog szemszögéből járjuk körül a művi terhességmegszakítás kérdéskörét. Bár nagy különbséget jelent, hányadik héten történik az abortusz, s a várandós nő saját akaratából kerül-e rá sor, vagy egy külső – egészségügyi – körülmény kényszeríti rá az édesanyát, de ugyanazon jogok vonatkoznak minden egyes esetre, s a magzat jogi státusza (feltételes jogképesség) sem változik várandósság időszaka alatt, legfeljebb a jogalkotó nyújt nagyobb védelmet az idő előrehaladtával.

II.1. Az egyik legfontosabb kérdés, amely az abortuszhoz kapcsolódó jogok kapcsán felmerül, hogy hol van az apa személye jogilag a döntésben, illetve: ténylegesen jelen lehet-e kísérőként, támogató személyként a kórházban a nő mellett. Minden olyan esetben, amikor a terhesség megszakítását nem egészségi ok alapján végzik el, a nőnek két családvédelmi tanácsadáson kell megjelenni a családvédelmi szolgálatnál. Ezen alkalmakkor nem (feltétlenül) egyedül kell megjelennie, sőt, a törvény kifejezetten utal arra, hogy ha lehetséges, a
magzat apja legyen jelen. Fontos tudni azonban, hogy az apa részvétele és hozzájárulása nem tehető kötelezővé, a törvény csupán egy preferenciát fogalmaz meg. Mivel a terhesség ténye egy különleges, ún. szenzitív személyes adat, így semmiképp sem kötelezhető a nő arra, hogy azt akarata ellenére bárkivel – akár az apával – közölnie kelljen. Az idevágó statisztikákból kitűnik, hogy a várandós nők jellemzően, átlagosan az esetek 80%-ában, egyedül jelennek meg a tanácsadáson. Fontos információ továbbá, hogy az apa ellentétes akarata ellenére is végigvihető a művi terhességmegszakítás. Kizárólag a nők – törvény alapján szabályozott és korlátozott – önrendelkezési joga érvényesül, vagyis a nő dönt ebben a kérdésben. (Ellenkező esetben feloldhatatlan ellentét alakulna ki).

II.2. Az apa (vagy más támogató személy) tényleges, kórházi jelenléte kapcsán a következő fontos betegjogok léteznek és érvényesül(het)nek abortusz, terhességmegszakítás esetén:

II.2.1. Létezik egy alapvető betegjog: a kapcsolattartás joga, amely lehetővé teszi, hogy az abortuszra váró, azon átesett nők mellett egy támogató személy (pl. a magzat apja) jelen legyen. Ez a jog azonban csak akkor érvényesülhet, haa) más betegek betegjogát nem sérti ennek a személynek a jelenléte (ilyenkor tehát a betegtársak joga érvényesül, az az erősebb, ha pl. egy női kórteremben nem látnak szívesen egy folyamatosan ott tartózkodó férfit)
b) meglévő feltételektől is függ, hogy gyakorolható-e ez a jog (pl. influenza járvány miatti látogatási tilalom esetén nem)
c) a betegellátás zavartalanságát nem sérti-e (pl. egy sürgősségi beavatkozás során)

II.2.2. Minden abortusz érzelmi megrázkódtatással járhat, de fokozottan igaz ez azokra a nagy veszteséget átélő várandós nőkre, akiknek terhességük megszakítására (jellemzően a baba egészségi állapota miatt) a várandósság felénél – a 20-24. hétben – kerül sor, hiszen ilyenkor már nem műtéti úton fejeződik be az állapotosság, hanem az édesanyának meg kell szülnie a magzatot. Az ő helyzetük megítélése – jogilag is – más elbírálás alá kell(ene), hogy tartozzon, fokozottan kell ügyelni a támogató, segítő attitűd érvényesülésére. A vajúdó/szülő nőnek is joga van hozzá, hogy egy személy vele legyen. S ha közelebbről megvizsgáljuk a súlyos állapotú beteg jogait, akkor könnyen kiderül,
hogy az erre a helyzetre is érvényes lehet. Hiszen súlyos állapotú betegnek számít, aki

a) fizikailag nem tudja ellátni önmagát
b) akinek fájdalomcsillapító gyógyszer mellett sem csökkenthető a fájdalma, szenvedése
c) aki pszichés krízishelyzetben van.

A pszichés krízishelyzet fogalmát sajnos egy magzatát – középidős terhességben – elveszítő nő mindenképp kimeríti, főleg, ha a szülésen is át kell esnie. Így tehát mint súlyos állapotú beteg, joga van, joga lenne tehát támogató személy jelenlétéhez, ugyanakkor érvényesíteni ezt a jogot csak a fent felsorolt három feltétel figyelembevételével lehet ténylegesen.

III.TOVÁBBI JOGOK

III.1 Ugyanígy nagyon fontos, hogy érvényesülhessen a személyiségi jogok közül a legerősebb: az emberi méltósághoz való jog. Tisztelni minden ember méltóságát, ez alapvető igény ebben helyzetben is. Ennek egyik megvalósulási formája lenne, lehetne, hogy a terhességét megszakítani kénytelen, szülő nő elkülönülhessen. Ez nem csak az elszenvedett gyász, fájdalom miatt lenne fontos, hanem arra való tekintettel is, hogy különösen nagy érzelmi tehertételt jelenthet egészséges gyermeküket váró, s azoknak életet adó (boldog) nőkkel közös szülőszobában, kórteremben lenni.
Ismertek a kórházi, klinikai viszonyok, kapacitásbeli problémák, mégis szerencsés lenne, hogy ha lehetséges, a személyzet törekedjen az elkülönülés feltételeinek megteremtésére. Ez inkább emberi, emberségességi szempont, s sok helyen igyekeznek ebben segíteni.

III.2. Az elveszített magzattól nem kötelező elbúcsúzni, de a lehetőséget meg kell teremteni a búcsúra és az ehhez kapcsolódó pszichés támogatásra is. Perinatális halál esetén temetéshez való jog érvényesíthető, ha a méhen belüli halálozás a várandósság 24. hete után következett be, vagy ha méhen belül meghalt magzat legalább 30 cm hosszú vagy legalább 500 gramm súlyú. (Az ezt megelőző veszteséget korai vagy középidős magzati halálnak tekinti a jog (kivéve, ha ikerszülés esetén legalább az egyik magzat élve született), halottvizsgálat nem szükséges, nem állítanak ki halotti bizonyítványt)

 

Szakmai lektor, közreműködő: Feith Helga Judit, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
Társadalomtudományi Tanszék. tanszékvezető főiskolai docens

További felhasznált oldal: www.tasz.hu

 [/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

Oszd meg, ha hasznosnak találtad a cikket!
Megosztom Facebook-on
Megosztom Twitter-en
Megosztom Linkdin-en
Elküldöm emailben

FEMCAFE INSPIRÁLÓ NŐK JELÖLÉS
A „LEGINSPIRÁLÓBB CIVIL TELJESÍTMÉNY”

Voksoljatok AnnáraTi is itt: FEMCAFE SZAVAZÁS