A mitokondriális betegség

A mitokondriális betegségek mintegy 30-40 százalékban már gyermekkorban jelentkeznek, méghozzá nagyon súlyos formában, nem ritka, hogy a gyerekek az első születésnapjukat sem élik meg. Felnőttkorban általában enyhébb a lefolyás, árulkodó lehet a csüngő szemhéj, a fáradékony izmok, előfordul izomsorvadás, epilepszia, de különféle hormonháztartási zavarok, ismeretlen okú vérszegénység, lázászavarok, vagy akár stroke-szerű tünetek, koordinációs zavar és pszichiátriai tünetek is megjelenhetek.

Forrás: SOTE

Megkérdeztük Dr. Varga Norbert csecsemő- és gyermekgyógyász – klinikai genetikust a mitokondriális betegségek szűréséről. A genetikus elmesélte, hogy  a mitokondriumok a sejtekben található energiát szolgáltató kisebb egységek, úgyis gondolhatunk rá mint a sejtekben található elemek. Amennyiben ezek a sejtalkotók nem működnek jól, akkor a sejtek energiahiányos állapotba kerülnek és nem tudják jól ellátni a feladataikat, így pl. a fülben található szőrsejtek nem váltanak ki hallást. A szemben található csapok és pálcikák nem tudják továbbítani a fényingerekből kialakított képet az agyba és ezért látásvesztés alakulhat ki. Az idegsejtek nem tudják továbbítani rendesen az impulzusokat. Ebből is látszódik, hogy a mitokondriális betegségek tünetei szerteágazóak és minden szervet érinthetnek. Akkor érdemes ezekre a betegségekre gondolni, hogyha több szervet érintő energiahiányos állapot okozta eltérések ismeretlen okból jelentkeznek. A mitokondriális betegségek öröklődése eléggé összetett dolog, hogy ezt megértsük kicsit, meg kell ismerni a mitokondriumokat felépítő fehérjék genetikai kódolását. A sejtek különböző részei fehérjékből épülnek fel. Minden fehérjének van egy genetikai kódja, azaz egy génje. Amennyiben ebben a génben egy kódolási hiba van, akkor rossz szerkezetű fehérje iródik róla át és ez a rossz szerkezetű fehérje nem lesz képes ellátni a feladatát. Ezeket az eltéréseket hívjuk mutációknak. A géneket egymás mellé csatlakozva alkotják a DNS-t és a DNS szálak kromoszómákban tárolódnak a sejtmagokban. A mitokonrdiumokat alkotó fehérjék egy része nem a sejtmagban található úgynevezett nukleáris DNS-ben kódolódik, hanem egy külön DNS szálon, melyet mitokondriális DNS-nek hívnak. Az összes sejtet alkotó rész közül csak a mitokondriumnak van klön DNS-e, A mitokondriális DNS a mitokondriumon belül található. Ez a DNS szál azonban nagyon rövid, így csak elenyésző részét kódolja a mitokondriumot alkotó fehérjéknek. A maradék fehérjéket a sejtmagban található nukleáris DNS kódolja. A mitokondriális fehérjék eltérései így származhatnak a nukleáris DNS mutációiból, vagy a mitokondriális DNS mutációiból. A mitokondriális DNS a petesejt mitokondriumaiból származik. A spermiumok mitokondriumai nem jutnak be a megtermékenyítés során a petesejtbe, így a mitokondriális DNS-t mindenki az édesanyjától örökli. A nukleáris DNS ezzel szemben kromoszómákba tömörülve a spermium és a petesejt nukleáris DNS-ből áll össze, így a nukleáris DNS-ünk felét az édesanyától, míg a másik felét az édesapától örököljük, így minden nukleáris génből 2 darab lesz, melyeket ha párba állítjuk, akkor pár egyik tagjai apai, míg a másik tagja anyai eredetű. Ezek alapján a mitokondriális betegségek a következő módon örökölhetőek:

  1. Amennyiben a mitokondriális betegséget egy olyan mitokondriális fehérje hibája okozza, melynek génje a nukleáris DNS-ben található, akkor ahhoz, hogy a betegség kialakuljon az apától és az anyától is egy-egy hibás gént kell örökölni. Ennek azért kell így lennie, mert ezek a betegségek általában recesszív módon öröklődnek, ami azt jelenti, hogy csak akkor alakul ki betegség ha mind az apától és mind az anyától örökölt gén egyszerre hibás. Ha csak az egyik gén hibás a párból, akkor ezt a z állapotot hordozói státusznak hívjuk. A hordozókat nem érintik a betegség tünetei, mert a hibás gén okozta problémákat ellensúlyozza a nem hibás génről átíródó fehérje jelenléte. Így lehetséges az, hogy látszatra két teljesen egészséges hordozó szülőnek súlyos mitokondriális betegségben szenvedő gyermeke születik.
  2. Amennyiben a mitokondriális betegséget egy olyan mitokondriális fehérje hibája okozza, melynek génje a mitokondriális DNS-ben található, akkor azt az édesanyától örökli a gyermek.

2/a. Amennyiben a petesejtben található kb 100 000 mitokondriumon belül mindegyik mitokondriális DNS-ben ugyanaz a hiba van, akkor egy olyan betegség jön szóba, amiben az édesanya is szenved, tehát anya is beteg.

2/b. Amennyiben a petesejtben található közel 100 000 mitokondriumban nem mindegyik mitokondriális DNS-ben található meg ugyanaz a hiba, akkor heteroplasmiáról beszélünk. Ebben az esetben a hibás mitokondriális DNs és nem hibás mitokondriális DNS-t hordozó mitokondriumok aránya fogja meghatározni, hogy mennyire lesz súlyos a betegség. Minél több mitokondrium érintett annál több sejtcsoportban lesz hibás mitokondriális DNS, így annál több szervrendszerben fog problémát okozni. Ebben az esetben az édesanya nem biztos, hogy tünetes, illetve a tünetei lehetnek olyan enyhék is, hogy az élete során soha sem gondolnak mitokondriális betegségre.

  1. olyan frissen keletkezett mutáció, vagy mutációk okozzák a betegségek, melyek a megtermékenyült első sejt nukleáris DNS-ben, vagy mitokondriális DNS-ben alakultak ki, valamilyen külső környezeti tényező miatt. És mivel ebből a sejtből képződik a test össze többi sejtje, ezért  abetegség megjelenik egy teljesen egészséges szülőpár gyermekében, akik nem is hordozók.

Sajnos a mitokondriális betegségek leggyakoribb fajtái a 2/b módon öröklődnek, így a legtöbbször az édesanya minimális eltérései hátterében nem is gondolunk mitokondriális megbetegedésre. Abban az esetben, ha a petesejt heteroplasmiája a károsodott mitokondriális DNS irányába dől, akkor a gyermek a szülővel ellentétben már súlyos tünetekben szenvedhet.

A mitokondriális betegségek okozta eltérések sajnos nem ábrázolódnak a magzati UH vizsgálatok során és az általánosságban végzett genetikai vizsgálatok (pl. NIPT) sem szűrik. A nukleáris DNS recesszív eltérései kiszűrhetőek a szülők hordozósági vizsgálatával még a gyermekvállalás előtt. Ha az édesanyának ismert a mitokondriális DNS-ben kódolt fehérje okozta mitokondriális betegsége van, akkor az célzottan szűrhető magzatvízből. A fent részletezett 2/b és 3-as verzió csak magzatvízből vett mintán végzett teljes genom szekvenálással szűrhető, mely nem része az általános magazati diagnosztikáknak.

Oszd meg, ha hasznosnak találtad a cikket!
Megosztom Facebook-on
Megosztom Twitter-en
Megosztom Linkdin-en
Elküldöm emailben

FEMCAFE INSPIRÁLÓ NŐK JELÖLÉS
A „LEGINSPIRÁLÓBB CIVIL TELJESÍTMÉNY”

Voksoljatok AnnáraTi is itt: FEMCAFE SZAVAZÁS