Czeizel Barbara közel 30 éve azon dolgozik korai fejlesztésben. Ma már talán nem is tűnik annyira szokatlannak a fogalom, de Barbara munkássága nélkül még talán ma sem lenne elérhető ez a fajta fejlesztés a legkisebbeknek.
29 éve hoztátok be az országba a korai fejlesztést, és egyáltalán a fogalmat. Mit is nevezünk korai fejlesztésnek?
A korai fejlesztés tehát egy olyan szolgáltatáscsomag, mely születéstől óvodábakerülésig, az eltérő fejlődésű, vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett gyermekek és családjaik számára nyújt komplex diagnosztikai vizsgálatot, egyénre szabott, tervszerűen felépített fejlesztő és terápiás programot egyéb szociális segítséget, a szülők számára tanácsadást. Szükség lehet rá, ha a baba fejlődési rizikóval születik, továbbá, ha a gyermek értelmi fejlődés elmaradást, mozgásproblémát, megkésett beszédfejlődést, viselkedészavart, érzékszervi problémát mutat, de segítséget jelent étkezéssel, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos gondok, vagy bármilyen más, gyermekkel, családdal kapcsolatos probléma illetve aggodalom esetén, ha a szülő úgy érzi, hogy szakemberek segítségére szorul. Az időben megkezdett komplex segítségnyújtás javít a gyermek állapotán, a család életminőségén, hozzájárul a gyermek kortárs közösségbe való zökkenőmentesebb beilleszkedéséhez.
Te miért választottad a korai fejlesztést mint hivatást?
A gyógypedagógia képzésem során nagy hiányként éltem meg, hogy a fogyatékos gyermekekről többnyire az iskola vonatkozásában szereztünk ismereteket. Engem nagyon érdekelt, hogy mi történik a gyerekkel születése után, de még az iskolát megelőzően, illetve az, hogy van az egyedi család körülötte. Ők hogyan élik meg gyermekük másságát, milyen segítséget kapnak, s ez a segítség az-e, amire nekik szükségük van. Ezzel kezdtem el foglalkozni már szakdolgozatomban is. Mivel azt tapasztaltam, hogy bőven van tennivaló az érintett családok korai megsegítése terén, dolgozni is kezdtem, kezdtünk a több szakember általi, a szülőket partnerként tekintő, komplex ellátás javítása érdekében.
Miért szívügyed a szakterület? Mi vitt ide, miért pont ez?
A 80-as évek végén, 90-es évek elején nem volt igazi jó gyakorlat hazánkban a korai ellátásra, az integrációra.. Elkezdtünk erről tanulni külföldön, itthon, majd a gyakorlatba ágyazni ezt a tudást. Ahogy az ember egyre több tapasztalatra tett szert, egyre több családdal találkozott, egyre nőtt a megfelelő ellátásra igénytartók száma, egyre nőtt az igényünk is a szakmai fejlődésre, ellátási profil bővítésére. Ez a mai napig így van. Ahogy a családok igénye változik, mi úgy igyekszünk tovább fejlődni. Ez annyira dinamikus folyamat, olyan szerteágazó tudást igénnyel, hogy csak szívügyként lehet ezt végezni. Nagy szerencsém van, hogy a munkatársaim is pont így érzik, gondolják. Csodálatos közösség a mi Koraink. Hálás vagyok a sorsnak, magunknak, hogy ezt megteremthettük.
A pedagógiai szakszolgálatok működését szabályzó 15/2013. EMMI rendelet 4.§ (1) bekezdése szerint: „Az Nkt. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (a továbbiakban: korai fejlesztés és gondozás) feladata a komplex kora gyermekkori prevenció, tanácsadás és fejlesztés, az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása érdekében. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.”
Mit gondolsz, mi a legfontosabb üzenete és velejárója a korai fejleszésnek?
A társadalmak attól tudnak megújulni, fejlődni, boldogabbá válni, ha figyelembe veszik a sokszínűséget, azt, hogy nem vagyunk egyformák. Ugyanakkor, ha kíváncsiak vagyunk egymásra, ha szolidárisak tudunk lenni egymás iránt, ha tudunk örülni egymásnak, meg tudjuk érteni a másikat, akkor mi is, Te is, Ő is kaphat, adhat egymásnak figyelmet, akár segítséget, ha erre szüksége van. Nem érezzük magunkat egyedül. Mindez, azaz az egymásra figyelés és az elfogadás is segíthet a szülőnek átvészelni a kezdeti nehezebb időszakot, a gyermeknek integrálódni a kisebb, majd nagyobb közösségekbe, az egyénnek, majd a nagyobb közösségeknek természetesen elfogadni, hogy mindannyian különbözőek vagyunk, de egyenlőek is. Ez a felismerés vagy nem felismerés, de természetesnek megélt érzés, ami teljesebbé teszi az életünket.
Mi az, amire a szakmai életben a legbüszkébb vagy és milyen tervek állnak még előtted?
Talán arra vagyok a legbüszkébb, hogy a korai fejlesztés ma már törvények és rendeletek szövegeiben szerepel, továbbá, hogy alanyi jogon elérhető szolgáltatássá vált. Ezt nem kis befektetéssel, pontosabban évtizedek munkájával értük el a döntéshozóknál kollégáimmal és a Budapesti Korai Fejlesztő Központéhoz hasonló célú szervezetekkel együttműködésben. De természetesen nagyon büszke vagyok intézményünkre is, és arra hogy immár 29 éve folyamatosan működünk, fennmaradtunk, és folyamatosan képesek vagyunk a megújulásra, s hozzánk forduló családok szükségletei alapján. Mindezt pedig azóta sem halványuló szakmai igényességgel, lelkesedéssel tettük, tesszük olyan fiatal, és már nem annyira fiatal munkatársaimmal, akiknek a munkája a hivatása, ahogy nekem is.
Milyen eszközökkel, módszerekkel és terápiákkal zajlik a fejlesztés?
Az első életévben mind a szülők, mind a szakemberek számára nagy valószínűséggel feltűnik, ha valami gond van a kisbaba fejlődésével. Mozgás fejlődésben, látásban, hallásban, kommunikációban való elmaradások hívhatják fel a szülők figyelmét arra, hogy kivizsgálásra, majd fejlesztésre van szükség. Ebben elsősorban a védőnők és a házi gyermekorvosok nyújthatnak segítséget a családnak. Mi jelenleg 0-3 éves korig vizsgálunk, mert még a szociális kommunikációs nehézségek, az autizmusra utaló jelek is érzékelhetők, vizsgálhatók két éves kor körül. Alaphelyzetben a korai fejlesztés heti rendszerességű személyes találkozót, kapcsolatokat igényel, azonban az elmúlt hetekben munkatársaim határtalan kreativitásának köszönhetően számos lehetősét dolgoztunk ki annak érdekében, hogy ezek a foglalkozásokat a járványhelyzetre való tekintettel megvalósíthassuk a virtuális térben is. Igyekszünk a Magyarországon elérhető legtöbb terápiás ellátást beépíteni szolgáltatásaink közé.
Hány szakembert (és nem szakembert) igényel a korai fejlesztés?
A korai fejlesztés a család aktív részvételével, több szakember (gyógypedagógusok, pszichológusok, mozgásterapeuták, szülő-csecsemő konzulensek, perinatális szaktanácsadók, egyéb speciális terápiát nyújtó szakemberek) együttes munkájával valósul meg, Magyarországon általában központhoz (illetve a pedagógiai szakszolgálatokhoz) kötött, ún. ambuláns formában, esetenként, illetve szükség esetén akár a család otthonában is. Intézményünkben minden család, gyermek számára a „saját” gyógypedagógus irányítja és koordinálja a többi szakember, mozgásterapeuta, pszichológus munkáját.
Milyen támogatási vagy pályázati, elszámolási lehetőségek állnak rendelkezésre a család számára?
Ma már a korai fejlesztés a kerületi/járási/megyei pedagógiai szolgálatoknál térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatás.
Ha már a születés előtt is nyilvánvaló, hogy a kicsi fejlődési vagy genetikai rendellenességgel fog a világra jönni, tehet előre bármit a szülő a gyerek fejlesztéséért?
Természetesen van erre lehetőség, előfordul, hogy a szülők felkeresik a Budapesti Korai Fejlesztő Központot még a baba születése előtt is. Ekkor, ha a család igényli, objektív tájékoztatást igyekszünk nyújtani a szülők számára más szakemberekkel együttműködve. Mivel azonban a korai fejlesztés a baba állapotához és a család igényeihez igazodva a leghatékonyabb, így talán célszerű megvárni a születést. Lényegében ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha a baba genetikai vagy fejlődési rendellenességgel születik, mindig felvesszük a kapcsolatot olyan társintézményekkel, szakemberekkel, akik az adott problémában jártasak.
Milyen következményei lehetnek, ha egy kicsi nem kapja meg a korai fejlesztést?
Ha a gyermek fejlesztése abbamarad, vagy későbbre tolódik, egy olyan időszakot nem használunk ki, mely a gyermek életében nagyon meghatározó minden fejlődési terület, a gyermek egész személyisége, a kapcsolati tényezők, s különösen a fejlődési rizikók szempontjából. Már egészen korai életszakaszban megállapíthatóak olyan fejlődési eltérések, amelyek később jelentősen befolyásolhatják a gyermek, majd a felnőtt életminőségét. Nem beszélve arról, hogy mennyire fontos a szülők támogatása, akik ezáltal válnak egyedi gyermekük még kompetensebb édesanyjává, édesapjává. A járvány előtt is – de azalatt még inkább – nagyon törékeny a szülők mentálhigiénés állapota, ez pedig a legbefolyásolóbb tényező a gyermek hogyléte tekintetlében. Ezért kiemelt szerepet kap a rendszeres tanácsadás, konzultáció, mert ezekkel enyhíthetők, megelőzhetők a krízishelyzetek és azok következményei.
Milyen eredményeket lehet elérni a korai fejlesztéssel? Minden gyermek, család esetében egyedi az az út, melyet ők bejárnak. A kora gyermekkori intervenciós szemlélet és gyakorlat támogatást nyújt abban, hogy a probléma felismerésétől a fejlesztésen át, hogy mind a gyermek állapota, mind a család életminősége jelentősen javuljon. Tehát vannak olyan gyermekek, akik mindig segítségre fognak szorulni, és vannak olyanok is, akik az időben megkezdett beavatkozásoknak köszönhetően nem igényelnek a nyomonkövetésen túl további fejlesztést. Évente több mint 500 család fordul hozzánk, mindegyik egyedi történettel, nem tudok egyet sem kiemelni példaként. Minden gyermek is egyedi, így a korai fejlesztéssel elérhető eredmények is egyediek.
