COVID és oltás

Első beszélgetés
Második beszélgetés
Covid és gyermekek

Meg kell szelídítenünk ezt a vírust

Dr. Varga Norbert csecsemő – és gyermekgyógyász, klinikai genetikus szakértőnk és dr. Kemenesi Gábor virológus beszélgetése Sevcsik M. Annával a Babagenetika Egyesület alapítójával 2021. március 19- én a COVID-19 fertőzés és oltás, családtervezés, várandósság és szoptatás kapcsán a tudomány jelenlegi álláspontja alapján. A beszélgetés óta lényegi változás történt Magyarországon a tekintetben, hogy javasolt-e terheseknek a vakcinálás. Jelenleg soron kívül oltják a második és harmadik trimeszterben lévő várandósokat és a szoptatós anyákat az oltópontokon. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a Babagenetika Egyesület kampányolt a várandósok érdekében, nemcsak azzal, hogy hiteles szakértőket szólaltatott meg a témában, de azzal is, hogy hivatalos levelet írt az illetékeseknek, és petíciót indított a kismamák soron kívüli oltásáért.

Az elmúlt hetekben nagyon sok gyereket tervezőt, várandóst és szoptató nőt kértünk meg, hogy tegyék fel kérdéseiket a COVID-19-cel és a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban. A kérdésekre most dr. Kemenesi Gábor virológus és dr. Varga Norbert csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, klinikai genetikus válaszolt.

Mennyire biztonságos az oltás közvetlenül teherbeesés előtt? Ha lombikot tervez valaki, akkor várjon az oltással? Van olyan oltás, amely biztonságosabb gyereket tervezőknek, mint a többi?

Dr. Kemenesi Gábor: A jelenlegi ajánlás szerint bármely koronavírus elleni vakcina beadását követően két vagy három hónapot kell várni a teherbeeséssel (a beszélgetés óta változott a tudományos álláspont, és jelenleg minden második, illetve harmadik trimeszterben lévő várandós soron kívül kap oltást – a szerk.) Itt azt fontos megérteni, hogy jelenleg még azért nem olthatók terhesek, illetve nők és férfiak közvetlenül gyermekvállalás előtt, mert nincs elegendő adat arra vonatkozóan, hogy milyen hatása van rájuk az egyes oltásoknak. Ugyanakkor gyakori tévhit, hogy az oltások hatását összekeverik a gyógyszerekével. Egy vakcina a beadást követően kiváltja a szükséges immunválaszt, és ezzel meg is tette a dolgát, nem akkumulálódik a szervezetben, tehát nem marad bent hosszútávon, így a jelenlegi tudásunk szerint én nem tartom elképzelhetőnek, hogy bármilyen hatása lenne az emberi reprodukcióra. Ugyanakkor a vakcinák – akárcsak a gyógyszerkészítmények – kifejlesztésénél mindig van egy protokoll, amit követni kell, mindent megfelelő mennyiségű és hitelességű adattal kell alátámasztani, csak azután kerülhet be az adott oltás ajánlásába. Teljesen normális, hogy folyamatosan egyre többet tudunk, tehát mindig lesz olyasmi, amit ma még nem, de holnap már jobban fogunk érteni a vírussal és az oltásokkal kapcsolatban. Egyébként nem számítok arra, hogy ne kapná meg mindegyik jelenleg elfogadott vakcina az engedélyt arra hamarosan, hogy gyermeket tervező párokat is oltsanak vele.

Ha mindig a legfrissebb és leghitelesebb információkhoz szeretnénk hozzájutni, honnan tájékozódjunk?

KG: Azt ajánlom, hogy próbáljunk minél több információt szerezni, és azokból leszűrni azt, amelyet értelmesnek és hitelesnek gondolunk. Kerüljük a szövegkörnyezetükből kiragadott, szenzációhajhász infókat, és ne oltásellenes Facebook-csoportokból szedjük föl a tudásunkat. A www.covid1001.hu oldalt például nagyon ajánlom. Ott szakfordítók, orvosok bevonásával közölnek hiteles angol nyelvű forrásokból lefordított szakcikkeket. Ha valaki beszél angolul, akkor a Nature és a Science blogjai is nagyon naprakészek a témában. 

Ha valaki bizonyítottan átesett már a koronavírus fertőzésen, akkor is várjon a gyerekvállalással?

Dr. Varga Norbert: Semmilyen adat nem mutat arra, hogy lezajlott fertőzést követően bármilyen ellenjavallata lenne a gyerekvállalásnak. A fertőzés után ugyanakkor kialakulhat egy steril gyulladás a szervezetben, amely nehezítheti a teherbeesést. Tehát előfordulhat, hogy hosszabb ideig kell várni a megfoganásra.

KG: Az elmúlt lassan másfél év alatt világszerte rengeteg fertőzést regisztráltak, tehát ha lenne bármilyen veszélye annak, hogy valaki egy lezajlott fertőzés után gyereke vállaljon, arról már érkeztek volna hírek a tudományos világból, azt a szakmai szervezetek kommunikálnák. Jelenleg azonban semmi ilyesmiről nem tudunk.

Jelenleg terhesek nem olthatók. Mi a helyzet akkor, ha valaki nem tudott róla, hogy várandós, és úgy kapott oltást? (a beszélgetés óta változott a tudományos álláspont, és jelenleg minden második, illetve harmadik trimeszteren lévő várandós soron kívül kap oltást – a szerk).

KG: Valószínűleg ennek nem lesz semmilyen negatív következménye sem rá, sem a babára nézve. Eddig egyetlen kutatás sem mutatott ki erre vonatkozó kockázatot. Az állatkísérletek mind megnyugtató eredménnyel zárultak, és a humán kísérletek eredményei is bíztatóak (az utóbbiak jelenleg zajlanak). Négyszázmillió fölött van az oltottak száma, ebben rengeteg ember van, akit terhesség alatt vagy gyermekvállalás előtt oltottak be, mégsem hallottunk semmilyen kockázatról, ami alapján feltételezhető, hogy nincs is. Ugyanakkor minden gyógyszerkészítmény és vakcina estében alaposan meg kell ezt vizsgálni, ennek megvan a hivatalos menete. Ehhez nagy elemszámú mintákra, tanulmányokra, azok metaanalízisére van szükség. Egyre valószínűbb, hogy hamarosan olthatók lesznek a kismamák.

Igaz, hogyha valaki terhesség alatt kapja meg az oltást, annak a születendő babája is védett lesz?

VN: Van erre példa, de ezzel egyelőre óvatosan bánnék. Egy-két esetből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Nem tudhatjuk például, hogy az újszülött szervezetében található antitestek az anyától származnak-e, ebben az esetben ugyanis körülbelül fél év alatt kiürülnek, vagy a sajátjai, amelyek valódi védettséget nyújtanak.

Mi történik akkor, ha valaki várandósan lesz koronavírus-fertőzött? Okozhat-e ez fejlődési rendellenességet a magzatban?

KG: Nem tudunk ilyen esetről. Vírusokból is millióféle van, némelyikről tudjuk, hogy átjut a placentán, és okozhat fejlődési rendellenességet, a koronavírus esetében azonban nincs erre vonatkozó adat. 

VN: Az eddigi eredmények szerint a vírus át sem jut a méhlepényen. A koronavírussal fertőzött anyák újszülöttei túlnyomórészt nem is fertőzöttek, vagy ha igen, akkor is tünetmentesek. A veleszületett COVID-19 nagyon ritka. A vizsgálatokból úgy tűnik, a magzatvízből nem mutatható ki a vírus, tehát a koronavírusos anya nem fertőzi meg a babáját. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a méhlepényt viszont megtámadhatja a vírus, ami közvetetten veszélyes lehet a magzatra is. Erről már született néhány tanulmány, de metaanalízis még nem, azaz egyértelmű válaszunk nincs. Feltételezhető, hogy a fertőzés hatására az anya szervezetében beinduló autoimmun folyamatok egyes esetekben leállíthatják a magzat ellátását, amely vetéléshez vezethet. 

KG: Tavaly tavasszal azokban az országokban, ahol jelentős volt a koronavírus-fertőzöttek aránya, a vetélések száma is magasabb volt az előző évihez képest, ugyanakkor direkt hatást nem mutattak ki a vírusfertőzés és a vetélés között. Ahhoz, hogy erről biztosat tudjunk mondani, nagyobb populációt kell vizsgálni, több adatra van szükség. Egyelőre inkább indirekt összefüggést feltételeznek a virológusok, tehát azt, hogy a COVID-19 miatt nem jutottak el időben orvoshoz a kismamák, vagy kisebb volt a rájuk irányuló orvosi figyelem, és ez vezethetett a vetélések növedékeséhez egyes országokban.  Azt azonban tudnunk kell, hogy a terhes fertőzöttek gyakrabban kerülnek intenzív osztályra és lélegeztetőgépre, mint a nem terhesek. Nagyon vigyázzanak magukra most a kismamák!

VN: Sajnos arról már több megbízható adatunk van, hogy a fertőzöttség a koraszülés kockázatát is növeli. Ez nem csak a COVID-19 esetében van így, sok olyan – egyébként nem veszélyes – vírus van, amely a terminus közelében már beindíthatja a szülést.

Ha valaki terhesként koronavírussal fertőzött, milyen gyógyszerkészítményekkel kezelhető? Kaphat vérhígítót vagy Favipiravirt, illetve egyéb, a tüneteket kezelő szereket?

VN: Vérhígítót terhesség alatt még a magzat megtartása érdekében is szoktak használni egyes esetekben, úgyhogy szakorvosi konzultációt követően használható, ha az orvos úgy ítéli meg, hogy szükséges. A Favipiravir viszont tilos szedni terhesen és közvetlenül teherbeesés előtt, ugyanis egy vírusölő szer, amely másképp hat, mint a tüneti kezelést nyújtó készítmények. A vírus DNS-ét és RNS-ét befolyásolja, és állatkísérletek egyértelműen kimutatták, hogy fejlődési rendellenességet okozhat a magzatban. A Favipiravir szoptatás alatt is tilos, mert kiválasztódik az anyatejbe, és gyerekvállalás előtt a férfinak is legalább egy héttel korábban abba kell hagynia a szedését, ugyanis a spermiumban is kiválasztódik, ha pedig akkor szedi, amikor partnere terhes, tartózkodniuk kell a szexuális élettől. A tüneti szerek esetében pedig tudjuk, hogy terhesség és szoptatás alatt mi szedhető és mi nem.

Szoptatás alatt mennyire biztonságos a koronavírus vakcina?

VN: Ahogyan Gábor elmondta az oltás nem egy gyógyszer, nem azt kell nézni, hogy az oltóanyag kiválasztódik-e az anyatejbe, hiszen tudjuk, hogy nem, mert a vakcinák nem így működnek. Az a kérdés a szoptatás esetében, hogy a vakcina által kiváltott immunválasz következtében termelődő antitestek bejutnak-e a babába a szoptatáson keresztül. Egy új gyógyszernél vagy vakcinánál mindig az az alap hozzáállás, hogy szoptatás során ne alkalmazzuk, aztán ezen finomítanak később az új eredmények birtokában. Jelenleg már olthatók is a szoptatós anyák a koronavírus vakcinákkal.

KG: Szoptatás során az antitestek átjutnak a babába, így kisebb az esélye, hogy ő elkapja a vírust. Az eddigi eredmények alapján mind az IgA, mind az IgG antitest átjut, ami nagyon jó hír, még akkor is, ha nem tudjuk, meddig tart az anyatejjel szerzett viszonylagos védettség. Azt fontos még kiemelni, hogy az anyatejjel a fertőzött anya nem tudja átadni a vírust a babájának, egyelőre erre vonatkozó megfigyelés szerencsére nincs, a WHO kifejezetten ajánlja, hogy a fertőzött anyák szoptassanak. 

Több olyan esetről is halottunk mostanában, amikor valaki oltást követően fertőződött meg. Ez hogyan lehetséges?

KG: Az oltások hatását mindig a teljes populáció és nem az egyén szintjén kell mérni. Egyetlen vakcina sem ígér 100%-os védelmet a vírus ellen, de azt már látjuk, hogy populáció szinten működnek. Izrael példája jól mutatja ezt, ahol már a lakosság 50%-a megkapta mindkét oltását, és valóban látványosan kevesebb a koronavírusos megbetegedés és az ebből fakadó haláleset. Persze készüljünk a kattintásvadász cikkekre, ahol majd beszámolnak róla, hogy valaki be volt oltva, mégis vírusos lett. Virológusként azonban azt kell mondanom, hogy egy-egy eset sosem mérvadó. Az biztos, hogy sokkal jobb eséllyel futunk neki a fertőzésnek, ha be vagyunk oltva.

VN: Sohasem tudhatja az a személy sem, aki oltás után kapta el a vírust, hogy ha nem lenne oltva, mi történt volna. Lehet, hogy kórházba kerül vagy meghal, így viszont enyhébb tünetekkel megúszta a dolgot.

Gluténallergia esetén van olyan vakcina, amely nem adható?

VN: A cöliákia egy autoimmun folyamat, ilyen esetekben pedig elképzelhető, hogy a nagy mennyiségű fehérjét tartalmazó vakcinák keresztreakciót okozhatnak, amely fellobbanthatja a beteg autiommun folyamatait. Ezért ilyen esetekben megfontolandó azon vakcinák beadása, amelyekben nagy mennyiségű fehérje van, mint például az elölt vírust tartalmazók. 

A Babagenetika oldalán tette föl valaki a kérdést: Jelenleg a HPV elleni oltássor közepén járok, idén szeretnék gyereket vállalni. Immunológus javaslata, hogy egyelőre ne kapjam meg a koronavírus elleni oltást, csak a HPV-t. Hogyan viselkedik egymással a két vakcina?

KG: Vakcinák esetében a más oltásokkal való kombinációt is tesztelni kell, és csak megfelelő mennyiségű adat után lehet kimondani, hogy adható-e egy-egy vakcina egy másikkal együtt. Jelenleg a koronavírus vakcinák mindegyike esetében alá kell írni, hogy azon a héten nem kap mást az illető. Általában itt mindig a hatásosság a kérdés. Egyre több adatunk lesz majd erről is.

Az ellenanyagszint mennyire bír informatív értékkel? Van, aki hiába vészelte át fertőzést, mégis nagyon alacsony a vérből kimutatható ellenanyagszintje.

KG: Egyre több kutatás folyik az ellenanyaggal kapcsolatban, és elképzelhető, hogy bizonyos ellenanyagszint felett a betegségen átesetteknek elég lesz majd egy oltás is azokból a vakcinákból, amelyekből jelenleg kettő kell a teljes védettség kialakulásához, ám ehhez még több megfigyelés szükséges. Ami az ellenanyag-szintet illeti, az immunrendszer működése ennél sokkal összetettebb. Maga az ellenanyag-szint nem feltétlenül indikálja, hogy nem ússzuk meg a kórházat, egy alacsonyabb szint ugyanakkor egyáltalán nem jelenti azt, hogy valaki biztosan nem védett. Már a SARS és MERS vírusok esetében is látszott, hogy hiába tűntek el az antitestek bizonyos esetekben a vérből, a reaktív, sejtes immunitás jelen volt, és ha valaki másodszor is megfertőződött, egy sokkal enyhébb betegséggel megúszta. A COVID-19 esetében az a nehézség, hogy egy teljesen új vírus, az emberi immunrendszer még nem ismeri, és hiába vannak keresztreakciót adó egyéb, már ismert vírusok, azok nem védenek ellene. Ezért nagyon fontos az oltás, mert a vakcináláson keresztül megismertetjük a vírust az immunrendszerünkkel, így tudjuk megszelídíteni a járványt.

A Favipiravir mellett fejlesztenek még egyéb gyógyszereket a COVID-19 ellen?

KG: A Favipiravir egy régóta használt gyógyszer, de a világon rengeteg új készítményt is tesztelnek. Mi a Pécsi Tudományegyetemen is több száz szert tesztelünk éjt nappallá téve. Biztos, hogy hamarosan egyre több még bevethető készítmény lesz, régiek és újak is. Az eredetileg allergia kezelésére használatos orrspray hatóanyaga, az azelasztin-hidroklorid például ígéretes eredményeket mutat. Németországban már komoly kísérletek folynak a koronavírus elleni hatásosságával kapcsolatban, nemcsak azt illetően, hogy a már megfertőzöttek kezelésében milyen pozitív hatásai vannak, hanem a vírusmegelőző hatását is vizsgálják.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy az oltottak mennyire képesek fertőzni, esetleg akkor is, ha ők maguk nem betegszenek meg?

KG: Biztos, hogy az erre vonatkozó adatok az egyes vakcinák, populációk és társadalmak, földrészek esetében is eltérők lesznek. Ennek megállapításához úgyszintén rengeteg adatra van még szükség.

Az is sokakat aggaszt, hogy mi lesz, ha jönnek az újabb hullámok, az újabb vírusok.

VN: Éppen ezért is fontos, hogy a vakcinával most a COVID-19-et szelídítjük.

KG: Nem mindegy, hogy a koronavírus következő hulláma mikor és hogyan érkezik. Hányan lesznek akkor már beoltva például. Én arra számítok, hogy ez az egészségügyi kilábalás éve lesz a vírus tekintetében. Izraelből nagyon jó hírek jönnek, egyértelmű az oltás pozitív hatása a populáció szintjén. Ahogy tehát nálunk is egyre többen oltva lesznek, a kórházak terheltsége is enyhülni tud. Most viszont mindenki legyen észnél. Nagyon sok a fertőzött, a napi halálozás is magas, elengedhetetlenül fontos a maszkviselés, a gyakori kézmosás, a tömeg kerülése. Ne hagyjunk most teret a vírusnak. Virológusként mondom, hogy már látszik a járvány vége.

A terhesen oltottak közül most sokakban felmerül a kérdés, hogyan befolyásolja vakcina hatékonyságát az, hogy az ő esetükben a második oltásra csak a szülés után kerülhet sor. Ez egyeseknél több hónap is lehet.

KG: A Pfizerre vonatkozóan épp nemrég jött ki az Amerikai Járványügyi Hivatal jelentése. Valós körülmények között tesztelték a vakcinát, és már az első oltás is 80%-ban védett a megfertőződéstől is, nem csupán a megbetegedéstől. A teljes teszt alatt súlyos megbetegedést nem írtak le. Így már most is kimondató, hogy az oltást követő tizennegyedik nap után már egészen magas védelmet nyújt egyetlen adag oltás is a Pfizer-BioNTech vakcinából. A második erre azért még rárak egy lapáttal majd, de a lényeg: az első is nagyon sokat ér.

Vakcinaindukált immuntrombotikus  thrombocytopenia: gyakori kérdések 

2021-04-21 

Összefoglaló az Amerikai Hematológus Társaság (ASH) 2021. április 16-án frissített  tájékoztatójából. 

  1. április 13-án az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) és a  Járványügyi Hivatal (CDC) a Johnson & Johnson (JJ) Ad26.COV2.S vakcinájának a felfüggesztését  javasolta, hogy lehetőség nyíljon több, súlyos vérrögképződéses és thrombocytopeniás eset  kivizsgálására, amelyek az oltóanyag beadását követően jelentkeztek. Ez a tünetegyüttes a  vakcinaindukált immuntrombotikus thrombocytopenia (VITT) nevet kapta.  

Korábban már több jelentés érkezett az AstraZeneca (AZ) ChAdOx1 nCov-19 oltóanyagával történt  kezelések után fellépő VITT-esetekről, amelyeket klinikai és laboratóriumi vizsgálatok is  megerősítettek. Mindkét vakcina beadása után ezen esetek előfordulása rendkívül ritka, és a  halálozás tekintetében még nincsenek pontos adatok. A rendelkezésre álló információk alapján a  COVID-19 nevű, vírus okozta megbetegedés (és az ennek részeként fellépő trombózis) kockázata  sokkal nagyobb, mint a rendkívül ritkán előforduló VITT-é, az egyébként magas hatásfokú  vakcinák következtében. 

Mi az a vakcinaindukált immuntrombotikus thrombocytopenia (VITT)? 

Egy tünetegyüttes, amelyre a következők jellemzőek: 

  1. Szokatlan helyeken előforduló trombózis, pl. agyi sinus vénás trombózis (CSVT). 2. Enyhe vagy súlyos thrombocytopenia. 
  2. Pozitív PF4-heparin ELISA és vérlemezke-aktivációs assay. 

A beszámolóban szereplő páciensek többsége a trombózis és thrombocytopenia kialakulását  megelőzően is súlyos beteg volt, és közel harmaduk elhunyt.  

Az elmúlt hetekben legalább hat, JJ vakcinával oltott alany esetében jelentették a VITT  megjelenését. Ez idáig pár esetben a CSVT kialakulását jelentették pár beteg esetében, akik  Moderna mRNS-vakcinát kaptak, viszont az FDA nem számolt be a VITT előfordulásáról a Pfizer BioNTech vagy a Moderna vakcinával oltott betegek vonatkozásában.  

Milyen klinikai kép alapján gondoljunk erre a szövődményre, milyen vizsgálatokat végezzünk? 

A védőoltás beadását követően előforduló általános tünetek a láz, a levertség, a fejfájás vagy az  izomfájdalom, amelyek jellemzően 24-36 órán belül jelentkeznek, és nem utalnak VITT-re. A  súlyos, visszatérő vagy elhúzódó tünetektől (pl. erős fejfájás, hasi fájdalmak, hányinger, hányás,  látászavarok, légszomj és/vagy lábfájdalom és -duzzanat) szenvedő, ezeket a védőoltás beadásától  számítva folyamatosan, vagy a 4. és 20. nap között tapasztaló betegeket azonnal alapos  kivizsgálásoknak kell alávetni, és figyelembe kell venni a VITT esetleges kockázatát. Noha jelenleg  csupán az AZ és JJ vakcinák esetében jelentették a VITT kialakulását, a fent részletezett tünetek  megjelenése és időbeli előfordulása esetén egyéb COVID-19-oltóanyaggal kezelt betegek esetében  is ki kell vizsgálni a VITT lehetőségét.

Kezdeti vizsgálatok: 

  1. Vérlemezkeszám. 
  2. Képalkotó eljárás (CT/MRI venogram): agyi vénás sinusok trombózisának kimutatására. 3. D-dimer-vizsgálat: a legtöbb VITT-beteg esetében igen magas értéket mutat. 4. Fibrinogénszint: VITT-betegre alacsony érték jellemző. 
  3. PF4/heparin ELISA vizsgálat: ez idáig az összes VITT-páciens esetében pozitív eredményt  adott. 

Hogyan kezeljük a VITT-t? 

Ez egy újonnan azonosított tünetegyüttes, az összes ajánlás a HIT-re és a heparinfüggetlen  autoimmun trombotikus thrombocytopeniás esetekre vonatkozó összehasonlításon, a dokumentált  esetek klinikai jellemzőinek vizsgálatán és az elérhető patofiziológiás laborvizsgálatokra épülő  előrejelzéseken alapul. 

A thrombocytopeniát, igazolt vagy gyanítható trombózist és a vakcinációt követő 20 napban mért  pozitív ELISA 4-teszteredménnyel rendelkező betegek esetében – a súlyos HIT-hez hasonlóan – az  alábbi kezelések javasoltak:  

  1. IVIG-terápia: 1 g/kg naponta, 2 napig. 
  2. Nem heparinalapú antikoaguláns-kezelés. 
  3. Ne alkalmazzunk vérlemezke-transzfúziót! 

Mi történik, ha a vakcináció után egy beteg esetében thrombocytopenia vagy vérzés lép fel?  

Közel 100, újonnan kialakult akut immunthrombocytopenia purpura (ITP) esetet jelentettek a  COVID-19-vakcina beadása utáni hasonló időintervallumban, ebből egy volt halálos. Ezek egyaránt  előfordultak az AZ, JJ, Moderna és Pfizer vakcinákkal történő beoltás után is. A vérlemezkeszám itt  gyakran kevesebb mint 10 000/mikroL volt, valamivel alacsonyabb, mint a VITT esetében, továbbá  nem járt együtt trombózis kialakulásával, noha feltehetőleg nem történt PF4 ELISA vizsgálat. Több  beteg estében vérzés is jelentkezett.  

A jelenlegi becslések szerint a COVID-19-vakcinációt követő ITP előfordulása rendkívül ritka  (1:100 000 és 1:1 000 000 között), és az is lehetséges, hogy csupán véletlen egybeesés eredménye.  A legtöbb beteg jól reagál az IVIG- és/vagy szteroidkezelés kombinációjára, vérzés esetén  vérlemezke-transzfúzióval. 

Fontos, hogy a negatív ELISA vizsgálattal kizárjuk a VITT szindrómát a COVID-19-oltást követő  20 napban thrombocytopeniát mutató betegek esetében; még akkor is, ha nincsenek trombózisra  utaló tünetek. Amíg a PF4 ELISA eredményére várunk, elkezdhető az IVIG-terápia azoknak a  betegeknek, akiknél súlyos thrombocytopenia és vérzés lépett fel, mivel ez a kezelés mind az ITP,  mind a VITT esetében egyaránt alkalmazandó.  

Forrás: hematology.org

Történetek

27 hetes Pfizer

Sziasztok! 36 éves kismama vagyok, első gyermekemet várom. 27 hetesen adattam be március 27-én a Pfizer vakcinát, amint lehetett. Alapvetően maximálisan oltáspárti vagyok, de kb.

Tovább olvasom »

Oltás terhesen törénetem

Kedves Babagenetika Csapata! Szeretném én is megosztani történetemet és tapasztalataimat (anonimként) terhesség alatti oltással kapcsolatban. Bocsánat, ha messziről indítok, de így teljes a sztori. ☺

Tovább olvasom »

27 hetes – Pfizer

Sziasztok! 36 éves kismama vagyok, első gyermekemet várom. 27 hetesen adattam be március 27-én a Pfizer vakcinát, amint lehetett. Alapvetően maximálisan oltáspárti vagyok, de kb.

Tovább olvasom »

Anonim poszt

Kedves Anna, és Babagenetika csapata!Én is EÜ-ben dolgozom, januárban nőgyógyászom javaslatára felvettem a Pfizer oltást, előtte már hónapokon keresztül vártunk a kistesóra, de a sors

Tovább olvasom »

Veronika

Sziasztok!Veronika vagyok, rezidens orvos. Egészségügyi dolgozóként 2 héttel ezelőtt, március közepén 24 hetes várandósként kaptam meg a Pfizer/BioNTech vakcina első adagját a kórházi oltóponton. Ekkor

Tovább olvasom »

Anonim poszt

Sziasztok!Szeretnék anonim maradni!Pár napja már megírtam ezt az üzenetet,és azóta ma elég sok minden változott! Mai napon hivatalosan is elkezdték oltani a kismamàkat és a

Tovább olvasom »

Pfeizer oltás

Kedves Babagenetika csapat, Én orvostanhallgatóként és 30 hetes várandósként 2 napja kaptam meg a Pfeizer első oltását . Szívesen megosztom majd én is a tapasztalataimat.

Tovább olvasom »

Astra Zeneca

Márc 6-án kaptam Astra Zenecát. Akkor voltam 23. hét végén. 60 alatti krónikusnak számítok, kaptam általános behívót. Igyekeztünk alaposan tájékozódni nemzetközi kutatásokból, Kemenesi munkáiból és

Tovább olvasom »

Covid kismamaként

Éva november óta kirendelt ápolóként dolgozott egy Covid-osztályon, januárban pedig éppen akkor került vissza a saját osztályára, amikor lehetőség nyílt rá, hogy egészségügyi dolgozóként beoltassa

Tovább olvasom »

ADOMÁNYOKAT
A MAGNETBANK 16200151-18532896 SZÁMÚ BANKSZÁMLÁRA FOGADJUK HÁLÁS SZÍVVEL.