Sokszor beszélgetek olyan emberekkel (általában szülőkkel), akikből egy nehéz helyzet valami csodát hozott ki. Egy ilyen élmény után hetekig kicsit kívülről tudok nézni a saját kis tinglitangli életemre. És közben pontosan tudom, hogy amit Emi mondott, teljesen igaz: bárki kerülhet ilyen helyzetbe. Nem pont így – de pont így is. Emi legkisebb gyereke, Máté, 16 éves és Down-szindrómás. Anyukájának minden egyes szavából az árad, hogy imádja Mátét, úgy, ahogy van, mégis amikor a legidősebb lánya várandós lett, ragaszkodott hozzá, hogy minden létező magzati vizsgálatot végezzenek el nála.
A teljes cikk a WMN-en itt olvasható: https://wmn.hu/wmn-egszsg/54411-elengedtem-azt-a-gyereket-akit-vartam-de-nem-szuletett-meg-es-elfogadtam-azt-aki-erkezett–az-elet-egy-down-szindromas-kamasszal