Harmadik trimeszterben az oltást választva

Sok mindent megéltem már, mint anya, mint egészségügyi dolgozó. De ezt a sok rosszat, ami most van nem igazán tudom hova tenni, ahogyan sokan mások sem. Rengeteget gondolkodtam, hogy vállaljam-e a nevemet, de inkább a negatív vélemények miatt, meghúzódom a háttérben. A környezetem mikor megtudta, hogy oltatni fogok, vagy azt mondta, hogy bátor vagy, vagy azt, hogy ne tedd, még nincs elég adat arra nézve, hogy biztonságos-e. Mi meghoztunk a férjemmel egy döntést, melyet jól körbejártunk és ennek megfelelően oltatni mentem. Hogy mi is az én történetem?
Két gyermekes családanya vagyok, aki egészségügyi dolgozó. Dolgoztam az első és második hullámban. Pontosan tudom miről van szó. Láttam, ahogy sokan félvállról veszik ezt az egészet és szkeptikusan karantén bulikat szerveznek. Én, aki többet látott, mint az átlagember, nem értettem a „lazaságot”! Egyre többen lettek betegek a környezetemben. Volt, akinek súlyos lefolyású volt a betegsége. Ősz elején kismama lettem és ezzel együtt a számokat figyelve egyre inkább aggódni kezdtem. Tudtam, hogy egyre több kismama viseli rosszul a betegséget és a koraszülés is megjelent a betegség kapcsán. Rengeteget olvastam, kerestem a szakmai leírásokat az oltásokkal kapcsolatban. Így jutott tudomásomra az izraeli adat, ahol nagyon gyorsan reagálva a covidra elkezdték oltani a kismamákat. Eljött a perc, mikor itthon egyre aggasztóbbak lettek a számok, az eset súlyosságok és emiatt, gyors döntésre kényszerültünk. A gyermekeim online oktatásban vannak, de a férjem eljár dolgozni, nála a home office nem megoldható a munka jellegéből adódóan. Először a terv az volt, hogy szigorú karantén és amint megszületik a baba, azonnal oltatok, de ahogy teltek a napok és rosszabb lett a helyzet, egyre inkább az oltás felé vitt a gondolat. Több orvossal egyeztettem, a baba szemszögéből és az enyémből is. Genetikus, virológus, gyermekgyógyász, neonatológus és a nőgyógyász, mind azt tanácsolták, amilyen hamar csak tudok, oltassak! Mérlegre tettük az én egészségemet is és aggódtam a fiaim miatt, hogy egészségesen tudjam felnevelni őket. Nem csak a kicsi miatt kell egészségesnek lennem, hanem a már meglévő gyermekeim miatt is. Így sikerült a terhességem 31 hetében Pfizer oltást kapnom egy hete. Az oltás után semmilyen tünetem nem volt, csak egy kis tüsszögés, hisz allergiás vagyok és kezd ébredni a természet. A karom másnap fájt, mintha beütöttem volna ott, ahol oltottak. De ez is szinte észre sem vehetően. A baba köszöni szépen jól van! Rugdos, szinte alig alszik, szépen növöget. Az oltás meg sem viselte, hisz ott a váróban is csak úgy járt keze lába, mint ahogy szokott. A következő oltásom április végén lesz mikorra már a 36. hétben leszek. Majd megírom a tapasztalataimat akkor is, hisz tudom sokan még gondolkodnak bizonytalanok az oltással kapcsolatban. Ami számomra megnyugtató az talán, hogy aki oltás után elkapta a vírust annak enyhe lefolyású. Ez nekem már bőven elég. Remélem a férjem is gyorsan sorra kerül és nem kell félnem miatta. Én azt vallom, hogy a megfelelő információk birtokában tud csak felelőségteljesen döntést hozni az ember. Akinek kétsége van olvasson el sok sok tanulmányt és annak mérlegelése mellett hozza meg a döntést a férjével. Mi is így tettük. Sokat rágódtunk rajta, de most már nyugodt vagyok!