Kedves Anna!
Végre elérkezettnek látom azt, hogy megosszam a történetünk. Amikor a mi sztorink kezdődött, az adott mérhetetlen erőt, hogy olvastam más, pozitív kimenetelű, hozzánk hasonlónk történeteit itt a csoportban. Nélkületek nem lett volna erőm. Azon felül hogy legnagyobb vágyunk volt, hogy ezt a csapatot erősíthessük, megfogadtam magamnak hogy meg fogom írni nektek!
Szóval… A 12 hetes kombinált genetikai ultrahang vizsgálaton kaptuk a sokkoló hírt: a baba tarkóredője 5,4. Akkor azt mondták, hogy mindenképpen fognak további vizsgálatokra küldeni,mert ez nagyon eltér a megengedett mérettől. Azonnal összeomlottam, falhoz vágtak a szavak, rosszul is lettem. Lepény biopsziát javasoltak mert ezt korábban el lehet végezni, de a napon amikor sor került volna rá nemet mondtam a lepény elhelyezkedése miatt( hátsó fali volt). Maradt a magzatvíz mintavétel, amire kellett még 2 hetet várnunk. Soha semmitől nem féltem még így… rettegtem hogy mi fog történni velünk. Minden nap egy lelketlen szürke rideg félelemmé változott a felhőtlen boldog babavárásból. A mintavétel pozitív csalódás volt, fizikailag és lelkileg is könnyebben viseltem mint gondoltam… újabb hetek teltek el az eredményekre való várakozással. Array vizsgálatot is kértünk. Végül legnagyobb örömünkre megérkeztek az eredmények(kb3 héttel a mintavételtől számítva, tehát itt már a 20. hét körül jártunk, szóval a pozitiv genetikai teszttől számítva kb 2 hónap telt el.):minden negatív! Megtudtuk a nemét is, kislány. Javaslatra kétszer mentünk magzati szívultrahangra, ezek is negatív eredménnyel zárultak. Közben mindvégig hittünk, bíztunk a babánkban. Nagyon megnehezedett a magzattal való kapcsolódás a sok vizsgálat, aggodalom miatt. Ezt nehezen éltem meg, ezért sok sok dolgot talàltunk ki együtt apával amik megkönnyítették ezt. Ez nekünk szintén nagyon sokat segített! Mesét olvastunk minden este a babánknak és mindent elmeséltünk neki ami körülöttünk történt és megerősítettük, hogy tudjuk hogy minden rendben vele. Hiába lett minden eredmény negatív az ember nem tud maximálisan megnyugodni. Minden további ultrahang vizsgàlaton látható volt a vaskosabb tarkórész, egészen a várandósság végéig!
November 9-én, császármetszéssel megszületett a mi, egészséges, csodálatos kislányunk, Lili. 2 hónaposan voltunk kontroll szív ultrahangon, ahol mindent rendben találtak.
Sajnos van, mikor egy sztori nem így ér véget. De hinni kell a csodálatos lelkekben! Van olyan, hogy sosem kapunk magyarázatot.Nincs most nálunk hálásabb a világon
Köszönöm nektek Anna!
