Megrázó kórházi szülés után csodás otthonszülés

Minden szülés előtt álló nőben hamar felmerül a kérdés, hogy hol érdemes és hol jó szülni? Minden anya egyet akar: hogy komplikációmentesen, egészségesen és legfőképpen biztonságban szülhesse meg gyermekét.  Tudományos vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a szülést kedvezőtlenül befolyásolhatja a barátságtalan környezet. A rossz közérzet és a félelem ténylegesen fokozhatja a gyermekszülés során megélt fájdalmat. Az otthoni szülésnél tiszteletben tartják a szülő nő magánéletét, és intim, családi légkörben élheti meg a születést. Az otthonszülő nő azt érezheti: nőként tisztelik és szülését egy teljesen természetes folyamatként kezelik, melynek végén az eufória várja az anyukákat. Ezzel szemben a kórházakban olykor vészhelyzetben lévő páciensként tapasztalják meg szülésüket, és a katartikus élmény helyett traumaként élik meg. Ez történt Annával is, aki 30 éves volt, mikor első gyermeke születése rémálommá vált.

Könnyed teherbeesés után komplikációmentes várandóság következett. Szülésének helyszínéül egy – magát háborítatlan szülés pártiként jellemző – budapesti kórházat választott. Anna ciklusai hosszabbak voltak az átlagnál, ezért a terminus kitolódott 10 nappal és habár minden a legnagyobb rendben volt, és semmi jele nem volt a szülés közeledtének, a kórház protokollja szerint rutinszerűen meg kellett indítani a szülést terminus túllépés miatt. Anna szeretett volna kérni egy kis türelmet, hogy engedélyezzenek még egy kis időt a szülés spontán beindulásának, de kérése süket fülekre talált. Az előírt napon este 8-ra rendelték be Annát a kórházi szülőszobára, ahol ballonnal indították meg a szülést, majd 20 perc múlva borzalmas erővel törtek rá a fájások. Igyekezett a tanult relaxációs és jóga gyakorlatokat alkalmazni, de sikertelenül, hiszen fel sem tudott kelni, a szenvedés megbénította. A kitoláshoz közeledve rettenetes megpróbáltatásai tovább folytatódtak.

„Bejött hozzám az orvos nagy ritkán, amúgy sorozatot néztek a folyosón. Eközben végig hánytam a szülést, nem voltam magamnál, mindvégig halálfélelmem volt. Finoman szólva nem volt szép élmény. A férjem velem volt, ő fogta a hányós tálat. Mikor elfolyt a magzatvíz, fel kellett feküdnöm az ágyra, hol az egyik, hol a másik oldalamra forgolódni. Kaptam még több oxitocint, végül valahogy délután 4-kor kiszenvedtem a kisfiam. Gátsérülésem lett, amit össze kellett varrni és szétment a csípőm, ami miatt lesántultam. Hónapokig jártam gyógytornára, míg fájdalom nélkül tudtam újra járni. Az első szülésem úgy érzem, nem volt egy tisztességes, emberséges dolog. Folyamatosan az zajlott bennem, hogy ennek nem így kéne történnie.” –meséli Anna.

Kisfia születése után sokáig nem akart többé szülni, nem akarta újra átélni a borzalmakat. Később mégis vállalkozott rá, mert lelke mélyén érezte, hogy lehet másképpen is szülni. Második szülése az elsővel összehasonlíthatatlan módon, békében és nyugalomban, gyöngéden zajlott le. Az Életfa Bábapraxist kérte fel, hogy kísérjék a szülését, akiktől többek között tiszteletteljes bánásmódot, személyes figyelmet, rengeteg információt kapott. Jó élményként élte meg a 8 alkalmas szülésfelkészítőt, mely során megismerkedett a bábákkal is, akik közül kettőt választhatott. A szülésfelkészítéstől kezdve a terhesgondozáson át, mindent teljes egészében a bábapraxis bonyolított, a szüléshez közeledve pedig 2 naponta jártak házhoz elvégezni a CTG vizsgálatot.

Választott bábái Lukács Judit és Király Ágnes volt, aki korábban Geréb Ágnessel dolgozott együtt. Azon az éjjelen, mikor Anna jelezte telefonon segítőinek, hogy itt az idő, hajnal 4-kor sietve megérkeztek Annáékhoz. Együtt megreggeliztek, oldott hangulatban teáztak, nevetgéltek. Ezen a szép, napsütéses novemberi napon férjével a Duna- parti sétányon, fák mentén sétálgatva vajúdott, majd 3 perces fájásoknál autóval hazautaztak, ahol a bába megvizsgálta és megállapította, hogy a remekül halad a folyamat. Segítői észrevétlen árnyékként követték a kismamát vajúdás közben a házban, csöndben kísérték az eseményt és tették a dolgukat. Gondosan és szakszerűen előkészítették az ágyat a szüléshez, a fájások alkalmával fájdalomcsillapító hatású olajokkal masszírozták a derekát.

„Annyira nagy nyugalom volt benne, és bíztam a bábákban, hogy tudtam: nem történhet semmi baj. Nagyon jó volt velük, sőt baráti kapcsolat alakult ki köztünk. Délután 3 körül bedurvultak a fájások, mikor a nappali szobában térdepeltem. Ráhasaltam a kanapéra négykézláb voltam, közben masszírozták a farkcsontomat. Jöttek a fájások és néha azt éreztem: ez a fájás még nem volt erős, ennél több kell ahhoz, hogy ki tudjon bújni. Tehát tudtam tudatosan irányítani a dolgot, – bár ordítottam, hogy fáj, és mikor lesz már vége -, de mindeközben azt éreztem, hogy ez egy irányítható folyamat, ami átzúdul rajtam. Nagyon jó volt ezt megélni. Még csak feje bújt ki, de a baba máris felsírt.

Mikor megszületett, az varázslatos volt. Fél óra múlva megszületett a méhlepény is, Ágiék alaposan megvizsgálták és nézegették, hogy milyen tökéletes. Nem vagyok egy ezoterikus valaki, de olyannyira megérintett bennünket, földhözragadt embereket ez a csoda, hogy később elültettük a lepényt a kertünkben, majd ültettünk rá egy magnólia fát. Ez lett a kislányunk fája. Nagyon különleges élmény volt. A szülés után finoman megmosdattak, megtörölgettek, hihetetlenül gyengéden gondoskodtak rólam. Kaptam két nagy puszit és megdicsértek, hogy milyen ügyes voltam. Csodás élmény volt összebújva pihenni a kislányommal, a férjem mellett. Eközben Juditék segítettek a mellre tételben és a baba körül valamint elintézték a rengeteg papírmunkát is. Másnap kijött a gyermekorvos, a bába pedig 3 napon át visszajárt hozzánk és mindennap órákon át beszélgettünk. Nagyon hálás vagyok nekik. Az egész olyan tiszta rendszer volt. Attól, hogy a saját otthonunkban hozhattam világra a kislányomat, az egy szent hellyé vált. Egy szép élmény, egy szép kezdet volt, egy csoda, amit semmivel nem lehet pótolni.”

Oszd meg, ha hasznosnak találtad a cikket!
Megosztom Facebook-on
Megosztom Twitter-en
Megosztom Linkdin-en
Elküldöm emailben

FEMCAFE INSPIRÁLÓ NŐK JELÖLÉS
A „LEGINSPIRÁLÓBB CIVIL TELJESÍTMÉNY”

Voksoljatok AnnáraTi is itt: FEMCAFE SZAVAZÁS