Kedves Babagenetika! Kedves Kismamák!
2021. májusában megtudtuk az örömhírt, miszerint babát várunk. Hatalmas volt az öröm, jöttek a vizsgálatok, minden rendben is volt. A 19. héten viszont az UH vizsgálat során mindkét oldali choroid plexus cisztát vett észre a doktor úr, amelyek 6-6 mm átmérőjűek voltak. Mivel először találkoztunk a fogalommal, sejtelmünk sem volt, hogy mi az, csak miután a nőgyógyászunk közölte, hogy ez egy koponyaűri ciszta, amely lehet folyadék vagy gáz halmazállapotú is. Persze, hogy megijedtünk, hiába nyugtatgatott az orvos azzal, hogy ezek fel szoktak szívódni. Azt mondta, hogy az elmúlt 1-1,5 évében 1-2 ilyen esettel találkozott, azoknál mind felszívódott és nem lett következménye. Mi viszont aggódtunk tovább, mert a feleségem nővérének 3 évvel ezelőtt született egy Edwards szindrómás babája, akinek 1 hét adatott meg ebben a világban. Az meg főleg nem segített a helyzeten, hogy az internetet böngészve az Edwards szindróma egyik tüneteként a koponyaűri cisztát dobta ki. Bújtam tovább a világhálót, mert minden percben ez a dolog járt a fejemben, hogy minél előbb kiderítsük azt, hogy mivel is állunk szemben, van-e nagyobb probléma. Attól függetlenül, hogy az orvosunk azt mondta, hogy nem lát egyéb más betegségre utaló jelet. Egyszer csak megtaláltam a Babagenetika oldalát és a Sevcsik M. Anna nevet. Habár vasárnap volt, de felhívtam Annát, aki ennek ellenére nagyon készséges és segítőkész volt, majd vázolta a helyzetet, hogy hétfőn vagy kedden beszéljünk és elmeséli, hogy hogyan tovább. Ahogy azt ígérte, következő héten beszéltünk és szerzett nekünk időpontot 1 héten belülre, a Rózsahegyi Medical Centerbe, Dr. Elekes Tiborhoz, aki központvezető klinikai genetikus és auditált ultahang specialista. Hamarabb érkeztünk Budapestre, mivel Békéscsabáról indultunk, de életünk leghosszabb egy órája volt, amíg vártunk a sorunkra. A vizsgálat nagyon alapos és profi volt, és ami a legfontosabb, hogy semmi egyéb, genetikai betegségre utaló jelet nem talált a doktor úr. A körülményekhez képest örültünk és vártuk mindig a soron következő UH vizsgálatokat, hogy menjenek összébb azok a ciszták vagy végre szívódjanak fel. A folyamat szerencsére elindult két héttel később, majd 6 héttel később felszívódott mindkét ciszta. Végül 2022.02.03.-án világra jött a kisfiúnk, Robika. Szerencsére némi szívritmuszavaron kívül semmi egyéb problémája nincs, nyoma sincs a cisztáknak vagy egyéb genetikai betegségnek. A mai napig emlegetjük Annát, aki rettentő kedves volt velünk, akárhányszor kerestük és nagyon hálásan gondolunk rá, mert egy kétségekkel teli időszakban tudott nekünk segíteni és eloszlatni az esőfelhőket felőlünk.
Köszönjük szépen Babagenetika, köszönjük szépen Anna!
