Az alábbi interjú a Babagenetika Egyesület Facebook oldalán jelent meg, a cikk ennek a az átirata. A beszélgetés Sevcsik M. Anna, a Babagenetika Egyesület alapítója vezette, a szakértő pedig dr. Bánfalvi Péter proktológus volt.
Sevcsik M. Anna: Mivel is foglalkozik egy proktológus?
Dr. Bánfalvi Péter: A végbél-betegségekkel. Ezzel a területtel, az itt jelentkező tünetekkel egyébként a bőrgyógyászat, a gasztroenterológia és a sebészet is foglalkozik. Sok minden van ezen a területen: vénás fonat (ezt szokták aranyérnek hívni), izmok, idegek, mirigyek. Ezeknek az orvosa a proktológus.
A proktológusok alapvetően sebészek, akik a végbél területére specializálódtak. Elég sajátos a vizsgálómódszerük, hiszen csövekkel néznek az ember fenekébe. Az utóbbi időben sok innováció született szerencsére ezen a területen: elektromos eszközök, ultrahang. Ezek szerepe, hogy minél kevesebb szövődménnyel következzen be az itt végzett beavatkozások után a gyógyulás. Ugyanakkor természetesen nem csak sebészi úton lehet gyógyítani a területen előforduló betegségeket.
SA: Akinek már gyerekkorában is székrekedése volt, az felnőttként predesztinálva van az aranyér kialakulására? Mitől alakul ki az aranyér? Van genetikai háttere?
BP: Az aranyér egy vénás fonat, egy párna, ami megvédi az embert attól, hogy bekakiljon. Ez egy normálisan is meglévő dolog. Ha megduzzad, azt hívják aranyérnek – ilyenkor megnyúlik a szalag. Ennek genetikai háttere is lehet. Kérdés az is, hogy mi a szorulás? Az egyik eset lehet egyszerű lassú bélmozgás, a másik, ha valaki nehezen tud székelni. A proktológus ez utóbbival foglalkozik. Sajnos ez visszaüt idővel – ha nehéz a székletürítés, akkor a belek is lelassulnak, hogy ne legyen akkora a nyomás. Kisgyerekkorra akkor vezethető vissza, ha a szülők erőltették a bilire szoktatást. Ilyenkor a gyerek nem tanulja meg ellazítani a székeléshez szükséges izmokat, inkább megfeszíti őket, ami kontraproduktív. Szorítva viszont még a híg széklet sem tud kijönni. Sokaknál stresszhelyzetben felerősödik a székrekedéses tünet. Ilyenkor nincs idő rendesen vécére menni, az ember nem iszik eleget, ami tovább ront a helyzeten. Ha erősen nyom, akkor megfeszülnek az erek lent is, és kialakulhat az aranyér. De másféle betegséget is kialakíthat szorulás: például végbélrepedést. Az aranyér járhat a korral is, vagy szülési sérülés következtében is kialakulhat. Már gyerekeknél is ki tud alakulni aranyér – ott azonban akkor már kis fejlődési rendellenesség is lehet a háttérben. Általában az, hogy az aranyeres hálózat nem megfelelően fejlődött ki. De ha megpattan egy erecske, és bevérzik, egy vérömleny alakulhat ki – ez nem aranyér, de annak hívják.
SA: A gyerekkel is proktológus foglalkozik?
BP: Gyerekorvos, gyerek-gasztroenterológus, gyereksebész. Ideális esetben gyerekproktológusnak kellene, de az nagyon kevés van.
Gyerekeknél valamilyen alapvető okot kell találni, ha székrekedés jelentkezik. Ez leggyakrabban ételallergia, intolerancia, érzékenység, gyulladásos bélbetegség. Ezeknél gyakran első jel a székelési probléma. Fertőzés is állhat a háttérben. Ha nem áll semmilyen ok a háttérben, akkor kinőheti egy gyerek, de később a stressz, kevés ivás előhozhatja. Ha rendszeresen jelentkezik, akkor a szövetek 30-40 évesen belefáradnak a nagy nyomásba, és akkor kialakul az aranyér.
SA: A terhesség során mit tegyünk, hogy elkerüljük az aranyeret?
BP: Először is, ne várandósan menjünk el orvoshoz, ha már eleve gond van odalent. Egyébként nem törvényszerű, hogy terhesen aranyerünk lesz.
SA: Hogyan kell jól kakilni?
BP: Érdemes valamit a láb alá tenni, hogy meg legyen emelve, ha valaki nem tudja, hogy lazítsa el az izmait. Erre már lehet kapni speciális sámlikat.
SA: Hogyan zajlik egy várandós proktológiai vizsgálata?
BP: Fontos, hogy ne féljünk bármit megosztani az orvossal! Aki ezzel foglalkozik, annak semmi sem tabu. De tudnunk kell, hogy milyen problémánk van. A jó vizsgálati póz az oldalt fekvés, embriópóz. Utána megbeszélés: élethelyzetre kell szabni. A szorongás nehezíti a záróizmok ellazulását. Nehéz beszélni róla, az emberek nehezen találják a szavakat is, és nincs is sokszor jó magyar szó. De mi nem azért vagyunk, hogy megdorgáljuk a pácienst. Fontos, hogy a beteg is partner legyen a saját gyógyulásában. Ennek nagyon sok lelki aspektusa is van.
SA: Érdemes pszichológust ajánlani?
BP: Aki szorong, annak szoktam ajánlani. De a székelési gond egy nagyon bonyolult és összetett probléma. Ha van ilyesmi a háttérben, sokszor csak rá kell az embereket finoman vezetni, és maguk ismerik fel rögtön, hogy mi a lelki probléma.
SA: Mit tegyünk, ha szülés körül jelenik meg az aranyér?
BP: Olyankor ritkán, de előfordul, hogy olyan nagy egy aranyér, hogy az császármetszést indikál. Sokszor láttam olyat is, hogy szülés után nagyon csúnya aranyere volt valakinek, de aztán fél év alatt tökéletesen regenerálódott. Ha tehát nincsenek iszonyatos panaszai a kismamának, akkor érdemes várni egy esetleges műtéttel. Ha marad is valami, akkor is elég sokkal kisebb beavatkozás. A szülés előhozhat belső és külső aranyeret is. Kismedencei sérülések, megnyúlások is előfordulhatnak. Azért problémás tanácsot adni, mert van olyan megoldás, ami jó egy problémára, a másikon viszont kifejezetten ront. Ezért mindenki keressen fel egy proktológust, akinek aranyeres panasza van.
SA: Ilyenkor előfordul, hogy továbbküldik a nőgyógyászok a nőket a proktológushoz?
BP: Konzultálni nem szoktunk nőgyógyásszal, maximum annyit, hogy adott esetben javasolt-e a császármetszés. 30-50% az esélye annak, hogy terhesen kialakul aranyér. Sajnos a nőgyógyász szülés után ritkán küldi el proktológushoz a beteget. Látványos aranyér esetében igen, de egyéb kismedencei problémánál sajnos nem.
SA: A kismedencei vizsgálatról beszélnél? Mire terjed ki, mikor jó, kinek?
BP: Az egész kismedence egy összefüggő része az emberi szervezetnek, amit a kismedencei izmok – kismedencei kosár – tartanak össze. Sokszor nehéz meghatározni, hogy hol is van a probléma. Kell egy olyan vizsgálat, amikor ez egészet nézik. Hüvelyi vagy végbél ultrahang például. Ugyanúgy megnyúlhatnak ezek az izmok, mint a has a terhesség során. Ráadásul hiába jó anatómiailag minden, ha nem működik. Tehát ez a komplex kivizsgálás mind a sérüléseket, mind az izmok és reflexek működését nézi. Nálunk ezt két orvos végzi. De egy speciálisan erre – kismedencei sérülések, működési zavarok, inkontinencia – szakosodott nőgyógyászunk is van.
SA: Ha problémát jelez a vizsgálat, hova irányítanak tovább?
BP: Attól függ, hogy mit találunk. Ha nem valami nagyon komoly dolog van – a hüvely vagy gát átszakad -, akkor a műtéttel érdemes várni fél-egy évet. A lézerrel viszont meg lehet gyorsítani vagy újra indítani a regenerációt. De ha egy mélyebb sérülés van, akkor mindenképpen a kismedencei rehabilitáció a megoldás. A vizsgálatban a sérülések és a működés megítélése zajlik. A nőgyógyászati vizsgálat hagyományos pózban, utána az izomműködés ellenőrzése a hüvelyben és a hasfalon – ilyenkor a páciens által is egy monitoron figyelhető, hogy kell az izmokat szorítani vagy lazítani. Két nagy meglepetés szokta érni a pácienseket: nem jól csinálják az izomösszehúzást, illetve, hogy erre odafigyelni iszonyú fárasztó. A rehabilitáció erre jó, hogy megtanuljuk, hogyan működnek az izmaink, és javíthatjuk a kitartást, erősséget. Az inkontinencia esetében ez nagyon fontos.
SA: Foglaljuk össze, mikor és miért forduljunk proktológushoz?
BP: Ha valaki érzi, hogy azon a területen valami nem oké, vagy visszatérő panaszai vannak. Hirtelen nagyobb változás esetében is rögtön keressünk fel orvost. Akár súlyos dolog is állhat a háttérben, nem szabad várakozni a vizsgálattal. Nagyon sokan vannak, akik az egész életüket eköré szervezik egy idő után: mivel kenik, milyen kúpot használnak, mit esznek – belebonyolódnak, mert nem mentek el szakemberhez, de élhetetlen életet építettek így fel.
SA Beöntést érdemes alkalmazni proktológiai vizsgálat előtt? Ha valakinek szokott lenni aranyere, de jelenleg éppen nincs, akkor is elmehet vizsgálatra?
BP: Beöntést nem kell, ugyanis, ha teljesen tiszta a végbél, akkor az félrevezető lehet az orvos számára is. Például nem tud olyan fontos dolgokat megfigyelni, mint hogy milyen a széklet. Illetve egy hashajtás, beöntés is kialakíthat gyulladást, irritációt, eltérő működést, ami nem szerencsés. Maximum helyben csinálunk valamit, ha nagyon szükséges, de nem szokott az lenni. Olyat se csináljon, hogy nem eszik előtte. A másik kérdés: ha nincs aktuális probléma, akkor azért lehet, hogy kívül nem látszik, de belül van aranyér.
SA: Még azt kiemelten hangsúlyoznám, hogy a proktológusok a HPV szűréssel is foglalkoznak!
