Trombózishajlam terhesen? – Dr. Blaskó György

Dr. Blaskó György ott volt, amikor a trombóziskutatás még gyerekcipőben járt, és egész pályafutása alatt a trombózisra való hajlam, a véralvadás és a mélyvénás trombózis témakörével foglalkozott. Azt gondolhatnánk, a véralvadás nem függ össze a fogantatással és a terhességgel, pedig igenis hatással lehet mind a kettőre.

Mikor beszélünk trombózisról?

A trombózis egy olyan betegség, ami vagy az artériás vagy a vénás erek elzáródásával jár. Az artériás trombózis az egyik betegségcsoport, a vénás trombózisért többek között a sokat emlegetett trombofília és az V akvadási faktor Leiden mutációja felelős. A vénás tromózisnak veszélyét a genetikai, örökölt hajlamok nagymértékben fokozzák. Összesen 14 faktor van az alvadási rendszerben, ezeknek az eltérései okozhatnak trombózishajlamot, (vérzékenységet is!) de ezeken kívül még vannak fehérjék a vérben, amelyeknek a szintje egyénenként egy életen át maghatározott, vagyis egész életében ugyanannyi. Ha ezeknek a plazmatényezőknek a szintje csökkent, mert olyan az anyai-apai örökölt állapot, akkor ezek is trombózist tudnak előidézni. Jópár genetikai eltérésünk lehet, ami következtében a trombózis előfordulási valószínűsége megnő.

Miben befolyásolja például a családtervezést a trombózisra való hajlam?

Ha valaki tudottan ilyen betegségben szenved már a fogantatás előtt foglalkozni kell vele, de nem kell kétségbeesni, mert az orvostudomány tudja kezelni. A vizsgálat egy sima vérvétel a betegre nézve. Az állam sajnos nem igazán támogatja ezt a kivizsgálást, pedig a sikeres megtermékenyüléshez is szükséges az, hogy az alvadási rendszer ép legyen. 3 olyan tényező van, amit mostanában megkövetelnek a nőgyógyászok: pajzsmirigy, alvadási rendszer, szénhidrát anyagcsere. De az, hogy ez a 3 rendszer ép, nem zárja ki a vetélés esélyét. Ha valakinek trombofíliája van és babát szeretne, akkor vagy már a családtervezés alatt, vagy ahogy megjelenik a két csík a terhességi teszten, el kell kezdeni az ún. alacsony molekulasúlyú heparin (LMWH) kezelést, ami egy profilaxis, vagy megelőző kezelés, és azt 9 hónapon keresztül kapnia kell a betegnek. De ekkor a kismama már folyamatos orvosi kontoll mellett kapja az injekciót.

Ha valaki elmulasztja a kezelést vagy csak nem tud a trombózis hajlamról, az milyen következményekkel járhat?

A baba a méhlepényen keresztül kapja a táplálékot. A placenta a legkorábban meghaló szervünk, a szülés után 1 órával már meghal, de ameddig feladata van, fontos, hogy az erei nyitva maradjanak, hogy a babát tudja táplálni. Ha trombózis hajlama van a mamának, akkor nagy esélye van annak, hogy az erek részlegesen vagy teljesen elzáródnak, ilyen esetben a baba visszamarad a fejlődésben, súlyos esetben sajnos, méhen belül meg is hal. Ezért fontos, hogy azokban a családokban, ahol tudjuk, hogy szülőknél, nagyszülőknél, oldalági rokonoknál tromboembóliás betegségek voltak, el kell végezni a genetikai kivizsgálást.

Miért van az, hogy sok esetben csak a terhesség alatt derül ki, hogy van trombózishajlama valakinek?

A genetikai eltérések okoznak egy meghatározott trombózis-rizikót, de amikor az illető terhes lesz, akkor a rizikó ennek tízszeresére nő, maga a terhesség tehát fokozza a trombózis előfordulási esélyét. Ha valakinek van egy olyan veleszületett eltérése, ami alapján öt- vagy hatszoros a trombózisra való rizikója, az önmagában nem egy nagy emelkedés, ám a terhességgel tízszeresére növekedett rizikóval ez már ötven- vagy hatvanszoros rizikófaktor, amit már figyelembe kell venni. A méhlepény ugyanolyan növekedési, érési és elöregedési fázisokon megy keresztül, mint az összes többi emberi szerv 90 év alatt. A placenta élete egy felgyorsított program, éppen ezért fontos, hogy a terhesség vége felé, a 3. trimeszterben kapjon a kismama véralvadásgátlót, hogy nehogy a méhlepényi erek trombózisosak legyenek. Ha kap véralvadásgátlót a kismama, akkor nem léphet fel trombózis.

A vérhígítónak is lehetnek nem kívánt mellékhatásai?

Mint minden gyógyszernek. A sok esetben tévesen „vérhígítóként” emlegetett véralvadásgátló nem hígít, mert azt minden háziasszony tudja, hogy a hígítás azt jelenti, hogy valamihez vizet öntenek. Ez egy véralvadást meggátló gyógyszer. Sajnos lehet rá allergiás a kismama, és van egy ún. heparin indukált thrombocytopenia nevű betegség, ami során a vérlemezkeszám csökken a kezelés első néhány hetében. Ebben az esetben vérképpel kell ellenőrizni a trombocitaszámot. Ha az elkezd esni, akkor gyógyszert kell váltani. A terhespatológus pedig mind ismeri ezeket és ennek megfelelően cselekszik. Az olyan esetekkel a terhespatológus foglalkozik, amikor egy alapbetegség mellé a hölgy terhes lesz, például cukorbeteg, epilepsziás, trombofíliás, szívbeteg, stb. Én meleg szívvel ajánlom mindenkinek, hogy akinek tudott véralvadási eltérése van, az terhespatológus orvost keressen. Az eltérések miatt maga a terhesség is sokkal szigorúbb, gyakoribb kontrollt igényel.

Ha megvan a genetikai véralvadási panel és negatív, akkor biztos, hogy nem lesz trombózisa az illetőnek?

Nem szabad túlzottan nagy elvárásokkal lenni az egészségügy fejlettségével tekintetben. A fiatalkori trombózisok nagyjából 60%-ánál tudjuk megmondani, hogy konkrétan mi, melyik molekuláris eltérés okozza a gondot. Ez már önmagában óriási haladás, mert amikor én kezdtem a szakmát, akkor csupán egyetlen vizsgálat volt a trombózishajlamra, aki abba nem esett bele, azzal nem foglalkoztak. De ha valaki beletartozik abba a 40%-ba, akinél ma sem tudjuk, molekuláris szinten mi okozza a problémáit, attól ugyanúgy kezelni kell.

Befolyásolja a szülést a véralvadási probléma vagy a gyógyszer? Mekkora az esély arra, hogy a kicsi örökli a betegséget?

A szülés lezajlását a baba dönti el, a helyzete, a köldökzsinór állapota, ez pusztán nőgyógyászati kérdés, sem a véralvadási betegség, sem a véralvadásgátló kezelés nem szól bele. Az öröklődés esélye viszont hatalmas, ha csak az egyik szülője homozigóta egy tényezőre nézve (vagyis az apai és anyai kromoszómákon egy adott génnek ugyanaz a génváltozata szerepel), a másik szülő pedig nem, akkor a kicsi biztosan heterozigóta lesz (vagyis az apai és anyai kromoszómákon az adott génnek két eltérő génváltozata szerepel). Ha mind a két fél heterozigóta, tehát van egy rossz és egy jó génje, akkor 25%-os valószínűséggel egészséges lesz a kicsi. Ezt a szabályrendszert még a 19. században Mendel határozta meg. A gyereket érdemes kivizsgáltatni, de ez csak egy egyszeri kivizsgálás, nem kell többször, mert nem változik az évek során. A gyereket legkésőbb akkor érdemes kivizsgáltatni, amikor versenyszerűen kezd sportolni. A sportolóknak ugyanis nem 100%-osan, hanem 300%-osan kell egészségesnek lennie. Amikor egy élsportolónak trombofíliája van, és nem tud róla, olyankor szoktak előfordulni azok a tragikus esetek, hogy a sportoló összeesik a pályán és meghal tüdőembóliában.

Az élsporton kívül mikor okozhat gondot a véralvadás zavara?

Az én praxisomban a fiatalok, akik hozzám fordulnak, sok esetben túl vannak már többes vetélésen, ezt is okozhatja a véralvadási hiba. Ha valaki trombózisra való hajlamra gyanakszik, a nőgyógyászánál kérheti a vizsgálatot, az eredményt pedig nagyon el kell tenni, mert az évek alatt nem változik (terhesség, túlsúly, életmód miatt csak megsokszorozódhat az esély), és később, amikor az illető belép az időskorba, jönnek a daganatos megbetegedések, operációk, akkor ezeket a papírokat lobogtatni kell, mert az aneszteziológusnak egészen mást kell majd csinálni, hálás lesz érte.

Milyen tünetek esetében kell trombózisra gyanakodni és azonnal orvoshoz fordulni?

A mélyvénás trombózisnak, ami a leggyakoribb, igen ijesztő jelei vannak. Ilyen például az erős végtagfájdalom minden lépésre, lábdagadás, lilulás, elszíneződés, ekkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. De sok esetben enyhék a tünetek és félrevezetőek lehetnek. Az orvos ultrahanggal és doppler-vizsgálattal ellenőrzi a keringést. Ezekben az esetekben azonnali kivizsgálást kellene eszközölni, mert a trombus (vérrög) bármikor leszakadhat, és ha bejut a tüdőbe, elzárhatja a tüdőereket, ami halált is okozhat. Ez a trombózist követően bármikor bekövetkezhet, de az első időszak kritikus. Óriási hiányosságok vannak ezen a téren hazánkban, éppen ezért a tüdőembólia is nagyon gyakori.

Ma a hazai trombóziskezelés jelentős orvosi tevékenység, de mi volt az, ami Önt erre a szakterületre hívta?

45 évvel ezelőtt, amikor kezdtem a szakmát, a véralvadás művelői nagyon kis számban voltak jelen. Ezekben az időkben az élettanászoktól a biokémikusok kezébe került a véralvadási kutatás. Az a helyzet, hogy a véralvadási területet az orvosok általában nem szeretik, mert túl sok a faktor, nehéz a betegeket kezelni, limitált a gyógyszerkészlet. Magyarország nagyon rosszul állt a 90-es évek elején a trombózis moralitási statisztikákkal, a környező országoknak sokkal kedvezőbb stratégiái voltak. 2000-re viszont folyamatos fejlesztéssel, tájékoztatással és egy erős orvosi gárda kialakításával elértük azt a szintet, amit a környező országok 10 évvel korábban. De az a helyzet, hogy mostanra az az orvosi bázis, akik kivették a részüket a statisztika javításából, mind külföldön dolgozik vagy nyugdíjas lett. A laborok pedig, amik ezzel a témakörrel is foglalkoznak, borzasztóan le van terhelve. Pedig a trombózis népbetegség.

Oszd meg, ha hasznosnak találtad a cikket!

Megosztás itt: facebook
Megosztom Facebook-on
Megosztás itt: twitter
Megosztom Twitter-en
Megosztás itt: linkedin
Megosztom Linkdin-en
Megosztás itt: email
Elküldöm emailben

Babagenetika

Szólj hozzá te is!

ADOMÁNYOKAT
A MAGNETBANK 16200151-18532896 SZÁMÚ BANKSZÁMLÁRA FOGADJUK HÁLÁS SZÍVVEL.