A Babagenetika Egyesület alapítója, Sevcsik M. Anna szakértőkel beszélgetett a HPV vírusról. A beszélgetés résztvevői dr. Nagy Orsolya mikrobiológus, a Vascular Diagnostics munkatársa, dr. Novák Zoltán szülész-nőgyógyász szakorvos, nőgyógyászati sebész, a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társaságának elnöke és Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány vezetője, mely a HPV-vel és a nőgyógyászati daganatokkal kapcsolatos ismeretterjesztést és a nőgyógyászati daganattal érintettek támogatását tűzte zászlajára. A cikk a Babagenetika Facebook oldalán megjelenő élő beszélgetés leirata.
Mi a HPV, és hogyan lehet elkapni?
Dr. Nagy Orsolya: Egy vírus, amelynek több mint 200 genotípusa lehet, ezekből egy rész magas rizikójú, melyeknek szerepe van a daganatmegelőző állapotok kialakulásában, más részük inkább nemi szervi szemölcsöket okoz, és vannak nem beazonosítható típusai is. A vírus nem feltétlenül nemi úton terjed, szoros nyálkahártya- és bőrkontaktus útján is viszonylag könnyen átadható. A szexuálisan aktív populáció nagy része átesik rajta élete során.
Ki és mikor menjen szűrésre?
Dr. Novák Zoltán: A szűrés a nőkre van kidolgozva, jelenleg még nem tudjuk, hogy férfiaknál van-e egyértelmű előnye, ugyanis bizonytalan, mi a teendő, ha egy férfi HPV-pozitív. Én nőgyógyászként is inkább a nők szűréséről tudok beszélni. A klasszikus nőgyógyászati szűrővizsgálat a méhnyakrák-szűrés, ami, bár nem olyan érzékeny, mint a DNS vagy mRNS alapú HPV-szűrés, az eddigi kutatási eredmények szerint rendszeres elvégzése nagymértékben elősegíti, hogy időben felismerhetők legyenek a poteniálisan rosszindulatú folyamatok. A HPV-szűrés még érzékenyebb, és nagy előnye, hogy a HPV-fertőzés nagyon hosszú idő alatt alakítja ki a daganatot, akár 15-20 év is lehet, persze van, hogy ennél rövidebb. Mindenesetre általában hosszú időn át mutathatók ki a méhnyak területén a daganatmegelőző állapotok. Általában van idő arra, hogy cselekedjünk. A szűrés lényege tehát, hogy vegyük észre a daganatmegelőző állapotokat. A rendszeres HPV-szűrést huszonöt éves kortól ajánljuk. Ezt követően ugyanis már ritkábbak az átmeneti fertőzések, és gyakoribbak az olyan HPV-fertőzések, amelyek évek óta jelen vannak a szervezetben.
Tóth Icó: Jelenleg a hagyományos citológia, köznapibb nevén kenetvétel az, ami államilag finanszírozott, de reményeink szerint hamarosan a HPV-szűrés is az lesz.
Dr. Nagy Orsolya: Ami a férfiak szűrését illeti, a jelenlegi legfrissebb szakirodalom is vitatja a férfi partner szűrését, ha a nőnél HPV-pozitvitást találnak. Felesleges bizalmi problémákat is okozhat a kapcsolatban.
Milyen fajta HPV szűrések vannak jelenleg?
Dr. Nagy Orsolya: A DNS alapú PCR vizsgálattal a HPV genomját mutatjuk ki. Ez egy érzékeny és jó vizsgálat. Ugyanakkor pont az érzékenysége a hátránya is, ugyanis minden, akár átmenetileg jelen lévő fertőzést is kimutat. Ezeket az immunrendszer idővel eltüntetné, a diagnózis azonban felesleges aggodalmakat okozhat, és további kontrollvizsgálatokkal is jár. A legújabb, mRNS-alapú módszer nem a vírus genomját nézi, hanem azt, hogy arról átíródnak-e azok az onkoproteinek, amik a daganatok kialakulásában vesznek részt. Ez a teszt kétféle esetben jelez pozitívan: az egyik, amikor a HPV fertőzés már integrálódott a humán sejtek genomjába, a másik, amikor maga a fertőzés is nagy kópiaszámú HPV-vel jár – ez utóbbi a kevésbé veszélyes. Az új teszt egy továbbfejlesztett változat, és azt is fontos elmondani róla, hogy amikor már megtörtént a genomintegráció egy tartós HPV-fertőzést követően, akkor a hagyományos PCR tesztek már 10%-ban hamis negatív eredményt mutathatnak. Az mRNS-tesztnél ez nem fordulhat elő. Természetesen persze az mRNS esetében is ismételni kell a tesztelést időről-időre, ha negatív az eredmény. Ami a pozitív esetet illeti, amikor az mRNS nagy kópiaszámú fertőzést mutatja ki, nem egyértelműen lesz abból sem daganatmegelőző állapot, mert az immunrendszer ugyanúgy eltűntetheti azt a fertőzést, de ilyenkor már érdemes jobban figyelni a páciensre.
Dr. Novák Zoltán: Mindkét teszt negatív prediktív értéke magas. Tehát, ha negatív az eredmény, akkor a következő 3-5 évben a páciens nagyon nagy valószínűséggel nincs veszélyben a daganatmegelőző állapot kialakulása szempontjából. A különbség a pozitív prediktív érték esetén van: ha pozitív az mRNS-alapú teszt, akkor nagyobb az esélye a daganatmegelőző állapot kialakulásának a következő években. De a többségnél egyik esetben sem alakul ki betegség végül.
Dr. Nagy Orsolya: Igen, önmagában a pozitív mRNS-alapú teszt sem jelent még semmilyen elváltozást.
Dr. Novák Zoltán: Amikor egy betegséget szűrünk, azt több lépcsős módszerrel tesszük. Mintha halakat akarnánk fogni a tengerben. Az első lépcső egy kisebb lyukú háló, ezek a szűrő tesztek, ezen olyan halak is fent maradnak, amelyek később nem lesznek érdekesek a számunkra. A következő lépcső már egy nagyobb lyukú háló, ezek a diagnosztikus tesztek, amelyek a kiszűrt csoportban meghatározzák, ki beteg és ki egészséges.
Dr. Nagy Orsolya: Az mRNS-alapú HPV-teszt tulajdonképpen a kettő egy lépésben. Minden HPV-vírus jelenlétét detektálja, de csak azoknál jelez, amelyek a daganatmegelőző állapot szempontjából már fokozott rizikót jelentenek. Ez a vizsgálat még nagyon új, Magyarországon 2021 év végén került bevezetésre. Ha egy tesztet engedélyeznek, akkor az bizonyítottan működik. Minden tesztről tud tájékozódni a beteg és az orvosa is, amely engedélyezve van.
Tóth Icó: A Mályvavirág Alapítványnak van egy brossúrája, amelyben minden HPV-tesztet ismertetünk.
Dr. Novák Zoltán: A hagyományos citológia is nagyon sok betegséget megelőz, ezt fontos megemlíteni. Évente 6-6500 konizációt végzünk olyanoknál, akiknél még nem alakult ki semmilyen komoly elváltozás, és a hagyományos kenetvétellel szűrtük ki őket. A méhnyakszűrés tehát nagyon sikeres, és az egyetlen nőgyógyász által végzett szűrővizsgálat, amely valóban bizonyított. A petefészek-, a méhrák szűrése, és az emlő tapintásos vizsgálata mögött nincs komoly bizonyíték, hogy ezek tényleg előnnyel szolgálnának. Természetesen az emlő egyéb vizsgálataira, mint a mammográfia, ez nem vonatkozik, de azokat nem is nőgyógyászok végzik hagyományosan.
Mennyien járnak el szűrésre?
Tóth Icó: Még mindig nem elegen. Emögött általában halogatás, rossz tapasztalat, a „nincs semmi bajom” hite áll. Bízom benne, hogy van értelme annak, hogy sokat beszélünk erről a témáról, és egyre többen fognak eljárni szűrésre.
Méhnyakrák, daganatmegelőző állapot, vagy magas rizikójú HPV-fertőzést követően ajánlott-e a védőoltás?
Dr. Nagy Orsolya: A már kialakult betegséget a védőoltás nem gyógyítja meg, de azt megakadályozhatja, hogy máshol daganatot okozzon a vírusfertőzés, illetve, hogy a páciens később elkapjon egy potenciálisan veszélyes HPV-vírust (azon törzsek esetében, melyeket az oltás tartalmaz).
Tóth Icó: A HPV védőoltás a megelőzés szintje. A 9 komponensű oltást jelenleg a hetedikesek ingyen kapják. Férfiaknál a fertőzés továbbadásának csökkentésében van szerepe, illetve a HPV-vírustörzsek által okozott szájüregi rákoknál lehet jelentősége. Több mint 270 millió oltást beadtak már világszerte, és nincsenek életet veszélyeztető mellékhatásai. Jelenleg 15 éves kor alatt két adag, afölött három adag vakcina szükséges, és jelenleg nem kell ismételni.
HPV pozitív szülő átadhatja gyerekének közös fürdőszobahasználattal a vírust?
Dr. Nagy Orsolya: Nagyon kicsi ennek a valószínűsége, esetleg ha a nemi területek érintése után nem mos kezet, és úgy viszi át, de ennek kevés az esélye.
Dr. Novák Zoltán: Szülés közben és szoptatás alatt sem veszélyezteti a csecsemőt az anya HPV-fertőzése.
Konizáció után javasolt a HPV-teszt?
Dr. Novák Zoltán: Mindenképpen, illetve a szakszerű kolposzkópos vizsgálat is javasolt rendszeresen. Dr. Lukács Edina doktornőt, illetve az általa vezetett hpvpozitiv.hu weboldalt is javaslom, sok hasonló kérdésre ad választ.
Mi a helyzet, ha a HPV-fertőzés nem tipizálható?
Dr. Nagy Orsolya: Nagyon függ a teszttől, hogy tudja-e az adott vírust tipizálni vagy sem. A nem tipizálhatók az eddigi adatok alapján nem függnek össze a daganatos állapotokkal. De jó lenne, ha a tesztek is fejlődnének, hogy ezeket a genotípusokat is vizsgálhassuk.
