Oldal kiválasztása

Kihat-e a koraszülöttség a beszédfejlődés indulására? Milyen jelekre érdemes odafigyelniük akár már a hat hónapos babák szüleinek? Ha kétévesen nem beszél a kicsi, utalhat-e az valamilyen problémára? Hogyan hat a késői beszédindulás, a beszédképzési zavar a tanulásra, okozhat-e részképesség zavart?

Gyakori és minden kisgyermekes szülőt érintő, foglalkoztató kérdések ezek, amelyekről Munkás Nóra logopédussal beszélgettünk. A szakember elkötelezett híve és élharcosa a 0-2 év közötti beszédfejlődés támogatásának, s szenvedélyesen, szakmai érvekkel alá is támasztja miért:

 

– Gyakran későn kerülnek a logopédusokhoz azok a gyermekek, akiknek logopédiai fejlesztésre, terápiára van szükségük, mert a legjellemzőbb és legáltalánosabb szülői megközelítés szerint „ráér” a gyermek arra, hogy megtanuljon beszélni. Nem tűnnek fel esetlegesen azok a jelek, amelyek már nagyon korán, akár a pár hónapos, egy év körüli babánál is jelezhetik valamilyen probléma meglétét.

 

– Milyen tüneteket észlelhet egy szülő, amelynek gyanúsnak kell lennie?

 

– Ha 3-4 hónapos korában egy baba egyáltalán nem gagyog, az egy figyelemfelhívó jelzés, ami gyanús lehet. Ugyanilyen jel, ha egy erősebb hangra nem rezzen össze a csecsemő, nem változtatja meg a viselkedését, vagy pedig ha a korábban már megindult gagyogás egyszer csak abbamarad, elsivárosodik (0-6 hónapos kor).  Ezen tünetek mögött többségében hallással összefüggő probléma áll. A későbbi tünetek mögött (pl gagyogás teljes elmaradása 6-12 hónapos korban) azonban nem csak hallásproblémára lehet: idegrendszeri éretlenség, fejlődési elmaradás vagy környezeti tényezők is állhatnak a háttérben. Mindenképp ajánlott ilyenkor fül-orr-gégészeti kivizsgálás, audiológus és/vagy neurológus felkeresése a biológiai okok felderítése vagy kizárása céljából. 

– Környezeti hatásként a sivár, ingerszegény környezetre utalsz, vagy épp ellenkezőleg a túlingerelt gyermekekre?

– Is-is. Természetesen baj, ha egy baba teljesen ingermentes környezetben nevelkedik, de napjainkban úgy tapasztaljuk épp az ellenkezője a probléma. Sajnos már az egészen kicsi babákat is leteszik a TV, telefon, tablet elé, a legdurvább példa, amit szülőtől hallottam, hogy a 2 éves baba mintegy négy órát tölt a képernyő előtt! A multimédiás eszközök nem pótolják, pótolhatják a valódi környezetből jövő ingereket: az élő beszédet, mondókákat, kontaktusteremtést, ráadásul sok más szempontból is igen károsak a gyermekre nézve. Sajnos sok szülő nem beszél eleget a gyermekhez. Nagyon gyakran lehet látni azt, hogy a vizuális ingerek vannak előtérben a verbálisakkal szemben.

– Mi a különbség a képernyőn látott mese, és az élőbeszéd útján hallott mese között?

– Amikor mesét hallgat a gyermek, színes, gazdag belső képeket készít hozzá. Ezekkel a belső képekkel dolgozza fel az ingereket, érzelmeket, eseményeket, amelyek a külvilágból érkeznek hozzá. Erre a feldolgozási folyamatra igen nagy igénye van.  Ha külső képet vetítenek elé, akkor ugyan a szeme fixálódik a képernyőre, s nem tud tőle elszakadni, de leblokkolódik a belső kép készítés folyamata. Ezek nem segítenek feldolgozni az élményeket, indulatokat, feszültségeket, s azok csak tovább duzzadnak benne, nincs levezetési formája. Nem lesznek szép színes, gazdag belső képek, emiatt pedig a fantázia, képzelet, gondolkodás sem úgy fejlődik, ahogy fejlődhetne.

– Mely a legjellemzőbb életkorú gyermek, amellyel a szülők a felkeresik a logopédust?

– Ma már van egy általánosan jellemző elvárás, amely úgy hangzik, ha a gyermek kétéves kora körül nincsen 50 szavas szókincse, akkor a védőnők szakemberhez irányítják a családot. Hároméves kor körül már a kötelező óvodai szűrésekből adódóan is elkerülnek logopédushoz az érintett gyermekek, akik valamilyen beszédképzési zavarral, megkésett beszédfejlődéssel küzdenek.

– A 2-3 év kor közötti időszak tehát nagyon fontos, ha jól értem.

– Igen! Én azonban abszolút híve vagyok a 0-2 év közötti beszédfejlődés támogatásának is, mert sok-sok olyan információt lehet átadni a szülőnek, amelynek birtokában nagyon sokat tehet a beszédfejlődésért. Ennek kapcsán egy fontos dolgot azonban tisztáznunk kell: én nem a mindenáron való fejlesztés híve vagyok, s nem azt erőltetem, hogy minden gyermeket terápiára kell járatni. Nem szeretnék felesleges és további stresszt tenni a szülőkre, sőt sürgetni sem szeretném a beszéd megindulását. A szülőkben óhatatlanul van bizonytalanság, akár türelmetlenség is, ha azt látják, az ő gyermekük egy kicsit másképp csinál valamit, mint a többi gyermek. Fontos, hogy az ebből adódó feszültséget ne növeljük a szülőben. A beszédfejlődésnek is van általános mintázata, amelyen belül minden gyermek az egyedi ritmusának megfelelően halad előre. Ugyanakkor a szakemberrel történő konzultációt, olyan – akár online – fórumok biztosítását nagyon fontosnak tartom, ahol kérdéseket tehetnek fel a szülők, s ahová megnyugtatásért fordulhatnak. Maga a konzultáció nem jelent feltétlenül kezelést, terápiát, ugyanakkor fény derülhet egy olyan problémára, amit akár korai életszakaszban, a gyermek 2 éves kora előtt is lehet vagy érdemes kezelni. Ezen a területen is érvényes a korai felismerés jelentősége: minél előbb szűrjük ki a problémát, annál előbb és valószínűleg annál kisebb bajt kell kezelni. Különösen fontos ez azoknál a csecsemőknél, akik koraszülöttek, kis súllyal jöttek a világra, vagy bármilyen szülési komplikáció lépett fel születéskor, esetleg fejlődési rendellenességgel jöttek a világra. Nagyon szeretném, ha az érdeklődő és gondoskodó szülők nem maradnának információ, tanács nélkül. Szeretném, ha tudnák, hogy sokat tehetnek a beszédfejlődés elősegítése érdekében már újszülött kortól is.

– A beszédfejlődéssel kapcsolatos problémák kihatnak más részképességekre, a tanulásra és a pszichés fejlődésre is, ugye?

– Igen, azért nagyon fontos az egyéni kivizsgálás és kezelés, hogy lehetőség szerint a gyermek problémái ne generálódjanak tovább. Az összetettebb logopédiai esetek  erősen kihathatnak a társas helyzetekre is, hiszen a kommunikáció hiánya vagy problémás volta a gyermek személyiségfejlődésére is nagy hatással van. Meghatározhatja a kortárs közösségbe való beilleszkedését és természetesen komoly szorongással, stresszel járhat. Később aztán a magatartás-, figyelem-, tanulási problémák oda-vissza hatnak.

Végezetül egy összefoglaló0-6 hónapos gyermekek szüleinek: Mire lehet ilyen pici korban figyelni? 

A vizuális és az auditív figyelem fejlődése a beszéd- és nyelvfejlődés első állomásai közé tartoznak (de természetesen minden más fejlődési területhez is elengedhetetlen készségek ezek). Ezért érdemes erről tudni:

 

0-3 hónapos kor között a következők fejlődnek:

  1. hangra összerezzen vagy viselkedés-változtatással reagál
  2. beszédhangra összerezzen vagy viselkedés-változtatással jelez
  3. egy pillanatra arcra néz
  4. figyeli a beszélő szemét, száját rövid időre
  5. környezetét is figyeli: egyik tárgyról a másikra néz

 

3-6 hónapos kor között:

  1. szemével keresi a hangot
  2. hang felé fordul (szemével, fejével keresi a hangforrás helyét)
  3. beszédhang felé fordul (szemével és fejével lokalizál)

A lépések alapján a szóban forgó babának környezeti és a beszédhangokra is reagálnia kell, figyelni egy pár pillanatig a beszélő arcára. Arra viszont még van egy kicsi ideje, hogy a fejével és szemével is keresse a hangot. FONTOS: Amennyiben nem reagál a hangokra, mihamarabb hallásvizsgálat szükséges!

 

Mit figyelj meg?

  • Fektesd a babát a hátára! Úgy rázd meg a csengőt, hogy ne lássa. Ha a baba forgatja a szemét, vagy a fejét mozgatja, akkor hallja a hangot. Ugyanezt beszédhanggal is tedd meg, figyeld meg! Itt még nem fontos, hogy a hang irányába forduljon.
  • Ha az első rendben van, akkor végezd el ugyan ezt a feladatot, csak figyeld meg, hogy elfordítja-e a fejét, szemét, megtalálja-e a csörgőt, beszélő szemét.

Hogyan segíts, ha nem?

  • Miután kizárták egy alapos audiológiai vizsgálattal a halláscsökkenés lehetőségét, a következő „gyakorlat” javasolt: Ha nem keresi a megszólaltatott csörgőt, akkor hozd a látóterébe azt, biztasd, hogy nézze, rázd meg újra és lassan ismét távolítsd el. Ha azt akarod segíteni, hogy a beszélő személyt is keresse, akkor hajolj hozzá közelebb, hogy észrevegyen. Miután észrevette, mosolyogj, mondj valami rövidet és lassan távolodj el. Figyelj arra, hogy a csörgős és a másik feladat is mindig sikerrel záruljon.
  • Tedd a kezed a fejének a túlsó oldalára és gyengéden fordítsd magad felé, miközben a nevén szólítgatod. Ha megtalálja az arcod, széles, kedves mosollyal nyugtázd neki a sikert. Ugyanezt a feladatot más zajokkal zörejekkel is lehet játszani. Ügyelj arra, hogy mindig annyit segíts a kezeddel amennyi szükséges, ne többet!

Forrás: Apró lépések, 2006

Elérhetőségek:

Facebook: Munkás Nóra – Logopédus

Ha neked is 0-12 hónapos babád van, akkor ez a csoport neked szól: MN – Induljon időben a beszéd (csoport)

www.logopedusbudapest. blog.hu